140 éve készülő térkép mutatja, hogyan forrt fel a Föld, Magyarországot is érdemes nézni rajta

Már a saját bőrünkön tapasztaljuk a felmelegedést, ám látszólag még mindig nem vagyunk elég közel ahhoz a ponthoz, hogy eléggé fájjon, és a döntéshozók végre drasztikus lépéseket tegyenek például a vízgazdálkodás terén.

Ha jövőre jön egy enyhébb év, takarózhatunk még egy darabig azzal, hogy az idei hőhullámok sorozata csak egy szerencsétlen anomália volt, de hosszú távon nem úszhatjuk meg a változtatásokat. Ehhez pedig nem elég letenni a műanyag szívószálat. Annál sokkal több kell.

A kutatók leginkább a mérésekre tudnak hagyatkozni, legfőképp az iparosodás ideje az, ahonnan a klímakutatók „időszámítása” kezdődik, és bár a NASA grafikonja nem nyúl vissza idáig, így is sokat elárul arról, hogy honnan indultunk 140 évvel ezelőtt és hová jutottunk mostanra.

Mint az ehhez kapcsolódó weboldalon is írják, a grafikon a globális felszíni hőmérséklet változását mutatja, az elemzés pedig a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal és más kutatócsoportok által készített független kutatásokkal is egybecseng.

Ezek alapján a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2023-ban volt a legmelegebb a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Összességében pedig 2023-ban mintegy 1,36 fokkal volt melegebb bolygónkon a 19. század végéhez mérten.

Az animáción a sötétkék az átlagosnál hűvösebb területeket jelzi, a sötétpiros pedig az átlagosnál melegebb területeket, melyek jól jelzik a tendenciát. A világtérképen érdemes Európát is nyomon követni, hiszen itt is látszik, hogy az elmúlt évek felmelegedése hullámszerű, és egyre erősödő jellegű.

A különböző elemzésekből az is kiderül, hogy jelenleg Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, az elmúlt 10 évben a globális hőmérséklet emelkedése átlagosan 1,13-1,17 fok volt, Európában ez 2,04-2,10 Celsius.