Halálos nyarak jöhetnek Magyarországon, ezt a hőséget már nem bírja ki a szervezetünk, közel a lélektani határ

Tegnap megdőlt a napi hőségrekord Magyarországon, Körösszakállon 41,4 fokot mértek, ami mindössze 0,5 Celsiussal maradt el az országos melegrekordtól, amit még 2007 nyarán mértek Kiskunhalason. Már a hajnalok sem nyújtottak semmiféle felfrissülést, a Siófokon mért kedd reggeli 27 fokos „minimum” is rekordnak számított.

Az őrjítő kánikula ugyan néhány fokkal mérséklődött, ám a következő napokban sem nagyon megy 35 fok alá a csúcshőmérséklet az alföldi tájakon, ami még így is csak ízelítő lehet abból, ami a következő évtizedekben vár ránk.

A kilencvenes évek elejéig egyáltalán nem voltak jellemzők az extrém hőstresszes napok az országban, azóta viszont egyre többször közelítjük meg azt a hőérzetet, ami már életveszélyesnek számít. A határt 46 fokban szabták meg, ennél már kimutathatóan megnő a többlethalálozások száma, az Alföldön és a Budapesten élők pedig különösen veszélyeztetettek lehetnek.

A fülledt, párás, szélmentes időben még erősebb lehet a hőstressz, melynek értéke legtöbbször 12 és 16 óra között éri el tetőpontját. Lényeges a gyakorisága és az intenzitása is, 26-32 fok között közepes szintet érhet el, 32-38 között pedig már erős hőstressz éri a szervezetünket.

„A ’90-es évek közepéig csak július és augusztus néhány napja volt potenciálisan hőstressz-veszélyes, júniusban egyáltalán nem fordult elő ilyen nap, viszont a 2000-es évek végétől szeptemberben is meg-megjelent már egyszer-kétszer”

– számolt be róla elemzésében a Másfélfok.

Amennyiben nem mutat javulást a tendencia (amiben a kibocsátáscsökkentés a kulcsmozzanat), úgy a század végére a Délkelet-Alföldi régiókban már életveszélyes hőstressz is kialakulhat, ami akár 45 fokos hőséggel is párosulhat.

Az eddigi „extrémnek” számító évek 2012 és 2015 voltak, melyek során 30 és 17 százalékos többlethalálozást okoztak a hőhullámok. Rövidtávú, ám hatalmas energiaigényű megoldást jelenthet a belső terek hűtése, ám ez még tovább gerjeszti a klímaváltozást. Ennél azonban jobb megoldás lehet az épületek szigetelése, valamint a városi zöld- és vízfelületek jelentős növelése.