Itt a magyarázat a PET-palackokon megjelenő fura számokra, erről mindenkinek tudnia kell

Manapság mindenki az újrahasznosítás lázában ég, amióta pedig az érintett üvegeket és palackokat vissza lehet váltani 50 forintért cserébe, újra egyre többen beszélnek az újrahasznosításról és a PET-palackok környezetszennyező hatásairól. Ugyanakkor sokak számára még mindig homályos, hogy miért van annyi jelölés a palackokon, azt pedig végképp nem tudják, hogy mi mit jelent. Pedig nagyon hasznos, ha tudod ezeket a jelöléseket.

A boltokban megvásárolt termékek, így az élelmiszerek jelentős részét is műanyag csomagolásban visszük haza: a tejföl és a margarin például műanyag dobozban, míg a félkész ételek műanyag tálcákon, az üdítők és az ásványvizek pedig szintén műanyag palackokban kerülnek a kosarunkba, aztán a konyhaszekrénybe. 

Habár azt gondolhatnánk, hogy ami műanyag az műanyag és pont, ennél jóval bonyolultabb a dolog. Magyarországon már 2003 óta kötelező feltüntetni a műanyagból készült palackok és dobozok alján, hogy a csomagolás milyen veszélyességi kategóriába tartozik: ez az a háromszög, amit a palack alján láthatunk. 

Fontos: a háromszögben található számok egytől hatig terjednek és különböző polimertípusokat jelölnek.

1 – PET (polietilén-tereftalát)

A PET egy hőre lágyuló műanyag, melynek olvadáspontja körülbelül 210-270 fok. Ez a manapság leggyakrabban használt csomagolása az ásványvizeknek és az üdítőknek.

2 – HDPE (nagy sűrűségű polietilén)

Ez az anyag szélesebb körben kerül felhasználásra, így többek között a mosószeres, tisztítószeres flakonok, a samponos flakonok is ebből készülnek, de rengeteg játékot is gyártanak belőle. Érdekesség, hogy még a motorolaj flakonjai is ebből az anyagból készülnek.

3 – PVC (poli-vinil-klorid)

Ez egy keményebb műanyag, mely hőre lágyul, s mely egy kémiailag ellenálló, éghető anyag. Rendkívül népszerű anyag a gyártásban, a harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer, s egyebek mellett készülhet belőle viaszosvászon terítő, linóleum, cipő, táska, ablakkeret és még zuhanyfüggöny is. Ellenállósága miatt azonban előszeretettel használják csövek és egyéb palackok alapanyagaként.

4 – LDPE (kis sűrűségű polietilén)

Noha ennek az anyagnak a szakítószilárdsága kisebb, fentebb felsorolt társaihoz képest jóval hajlékonyabb, éppen ezért a szabadgyökös polimerizációval történő előállítása után fólia vagy éppen zacskó készül belőle.

5 – PP (polipropilén)

Ezzel az anyaggal jóformán mindenki találkozik minden egyes nap, hiszen olyan termékek készülnek belőle, mint például mustáros és ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, különböző palackok és tejfölös dobozok. Noha jellemzően az élelmiszeriparban használják csomagolóanyagként, előfordul autógyárakban is, ahol járműalkatrészeket, kötelet, szőnyeget, ragasztószalagot és tartályt is készíthetnek belőle.

6 – PS (polisztirol)

Javarészt szintén csomagolóanyagként használják, többnyire élelmiszerek esetében. Ugyanakkor ebből az anyagból készülhet akár eldobható pohár, tányér és evőeszköz is.