Kína legyőzte az USA-t, olyasmit hozott a Földre a Hold sötét oldaláról, amit korábban még senki más

Azt hihetnénk, hogy a Hold évtizedekkel ezelőtti meghódítása után már semmi felfedeznivaló nem maradt hűséges égi kísérőnkön, ám ez óriási tévedés, hiszen az égitest sötét oldala eddig csaknem ismeretlen volt a kutatók számára.

Kína azonban történelmi tettet vitt véghez, amikor a Csang'e-6 holdjáró nem csupán leszállt a Hold déli pólusánál, de kőzetet is gyűjtött onnan, majd visszahozta azt a Földre – számolt be róla a Live Science.

Ezzel Kína lett az első nemzet, aki megvizsgálhatja a Hold sötét oldaláról származó anyagot, Zhang Kejian, a Kínai Nemzeti Űrügynökség vezetője pedig teljes sikernek nevezte a missziót, miután az űreszköz földet ért Belső-Mongóliában.

A kínai Hold istennőjéről elnevezett Csang'e-6 küldetés május 3-án vette kezdetét, miután egy Hosszú Menetelés V rakéta segítésével felbocsátották a rovert és az orbitert. Több mint egy hónapig tartott az útjuk a Hold felé, mielőtt június 2-án megérkezett volna az égitest túlsó oldalán lévő Déli-sark-Aitken medencébe.

A Hold felszínének legrégebbi és legnagyobb becsapódási kráterében sikerrel talajt érő leszállóegység robotkarjával fúrásokat végzett és mintákat gyűjtött, majd felemelkedett, hogy újra csatlakozzon a keringő egységhez és megkezdje a hazautat.

A visszahozott minták elemzése során a tudósok abban bizakodnak, hogy jobban megérthetik a Hold és a Föld fejlődését. Mivel a Holdon nincs lemeztektonika, ezért a Föld-Hold rendszer kialakulásának legkorábbi nyomait is vizsgálhatják a szakemberek.

Kína céljai között az is szerepelhetett, hogy felfedezze a holdi erőforrásokat, melyeket a jövőbeli űrmissziók során felhasználhat. Bill Nelson, a NASA adminisztrátora korábban azt mondta, hogy a kínai misszió űrverseny, melyet az USA-val folytattak a Hold déli pólusára való eljutásért. Nelson attól tart, hogy Kína ezzel jogot tarthat a területre.

Az ázsiai szuperhatalom elhivatottságát jól jelzi, hogy nem csupán a Holdra, de a Marsra is küldött rovereket, emellett 2022-ben befejezte a Tienkung űrállomást is, 2030-ra pedig a Nemzetközi Holdkutató Állomásuk is megépül.