Kína a hold titkos oldalának elfoglalására készül, az oroszokat is maga mögé utasítanák, már el is kezdte a grandiúzus műveletet

Pénteken sikeresen indította fel a Csang'o nevű holdszondát Kína, amely a Földet kísérő égitest rejtett oldaláról nyer először mintákat. Kína legnagyobb űrrakétája, a Hosszú Menetelés - 5 a dél-kínai Vencsang indítóközpontból emelkedett a levegőbe helyi idő szerint 17 óra 27 perckor, hűen a tervekhez. A leszállóegység és a szonda 35 perccel később vált le a rakétáról, amit a földi irányítóközpont "teljes sikernek" nyilvánított.

A leszállóegység tervei szerint a Hold felszínén folytatja kutatásait, és 48 órán belül elkezdi a talaj fúrását. A kinyert mintákat egy tartályba gyűjti, majd összekapcsolódik az űrhajóval, amely visszahozza azokat a Földre. A misszió összesen 53 napig tart.

A holdkutatáshoz szükséges kommunikáció fenntartásához Kína már korábban fellőtt egy átjátszó műholdat, a Csüecsiao-2-t. Ez a műhold nemcsak a kommunikációt biztosítja a földi műveletek és a holdmisszió között, de közvetítő platformként is szolgál majd a jövőbeli holdmissziókhoz.

Kína már korábban is sikeresen visszahozott mintákat a Holdról 2020-ban, amikor a kísérlet a bolygónkkal szemközti oldalról indult. Peking űrprogramjának célja, hogy 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, és ugyanebben az évben mintákat is szállítson vissza a Marsról. A hosszú távú tervek között szerepel egy állandó, legénységgel ellátott bázis létrehozása a Hold felszínén.

Kína már 2003-ban elindította első legénységi űrmisszióját, és azóta több sikeres küldetést hajtott végre, ezzel a harmadik országgá vált az emberek az űrbe juttatásában. A héten három űrhajós tért vissza biztonságosan az ország űrállomásáról, a Tienkungról, amely hat hónapot töltött a Föld körüli pályán. Peking tervei között szerepel, hogy idővel külföldi űrhajósoknak és űrturistáknak is hozzáférést biztosít az űrállomásához.