Nyilvánosságra hozták, mik lehetnek a hosszú COVID okai, ezennel kiderült az igazság

Habár azt nem lehet kijelenteni, hogy teljesen eltűnt a SARS-CoV-2 vírus a világból, szerencsére az elmondható, hogy már nincs az a járványhullámos támadás, amelyet korábban a betegség indított. Szerencsére a vírus is már mutálódott annyira, hogy a súlyos megbetegedés helyett most már jóval enyhébb tüneteket okoz, mint korábban, ettől függetlenül persze egyáltalán nem kellemes egy COVID-fertőzés, ezt mindenki tudja, aki átesett rajta.

Nagyon kellemetlen, akár 2-3 hétig is eltartó különböző fájdalmak, köhögés és krónikus fáradtság lesz úrrá az emberen, ameddig dolgozik benne a vírus, ez pedig nehezen viselhető. Minden ötödik ember azonban ennél is rosszabbul jár: nem hetekig, hanem hónapokig is eltartanak a tüneteik, úgynevezett „hosszú COVID-tól” szenvednek, és eddig egyáltalán nem volt tisztázott, hogy mitől ennyire magas ez a szám.

Egy csapatnyi tudós azonban most egy fontos kutatást folytatott le, ugyanis egy hosszú távú tanulmány keretében megvizsgálták a long-Covid jelenséget, hogy pontosan mekkora valószínűséggel alakul ki, mi okozza ezt. A tanulmány keretében 4708 amerikait vizsgáltak meg, akik 2020. áprilisa és 2023. februárja között lettek COVID-osak és kijött, hogy minden ötödik vizsgált személynek 3 hónapnál hosszabb ideig tartottak a tünetei – ezzel pedig már beléptek a hosszú COVID vizsgálati skálájába.

Az eredmények szerint a hónapokig eltartó koronavírus-fertőzés a nőknél valamelyest gyakrabban előfordult, illetve azoknak is, akiknek korábban volt szív- és érrendszeri megbetegedése. Azok körében, akik felvették a koronavírus-vakcinát, illetve azok, akik a jóval kevésbé súlyos Omikron-variánst kapták el, kimutathatóan alacsonyabb arányban szenvednek hosszú ideig elhúzódó COVID-fertőzéstől, mint mások.

Eddigiek során is voltak ismert tények, például amennyiben valakinek volt valami obstruktív tüdőbetegsége vagy erős dohányos volt, annál nagyobb valószínűséggel alakult ki hosszú COVID, illetve erősebb lefolyású megbetegedés egyaránt, de további kockázati tényezők figyelembevételével teljesen megváltozott a kockázati modell. A mostani tanulmány például nem talált jelentősebb kapcsolatot a mentális egészség és a long-COVID között, pedig az ismert, hogy az elhúzódó fertőzés az agyi kémiában is változást hoz.

Elizabeth Oelsner, a Columbia Egyetem epidemiológusa elmondta, hogy a tanulmánynak köszönhetően már jobban tudjuk, hogy kik igazán kitettek az elhúzódó koronavírus-fertőzésnek, ezzel pedig már targetáltan, sokkal hatékonyabb gyógymódokat ki lehet dolgozni, könnyebben meg lehet állapítani, hogy az adott személyi körnek mi lehet a hatékony gyógymód. Ez eddig nem volt egyszerű, mert egy elég széles személyi kört adtak meg a kutatók.

Ezzel viszont, hogy pontosabban kiderült, hogy nem elsősorban a dohányosok vagy épp a mentálhigéniás betegségektől szenvedők, hanem a szív- és érrendszeri betegek, illetve a nők azok, akik nagyobb valószínűséggel fognak elhúzódó fertőzéstől szenvedni, így jelentősen sikerült előrelépni ezen terület kutatásában és már megnyílik annak az esélye is, hogy vissza lehet szorítani az elhúzódó betegséget, ha esetleg felmerül valakinél.

Forrás: ScienceAlert