Évezredes hazugságot lepleztek le az egyiptomi Nagy Szfinxről, kiábrándító az igazság

Ha azt mondjuk Egyiptom, akkor az emberek nagy részének két dolog jut rögtön eszébe: a piramisok és a szfinx. Mindkettőt rengeteg titok és rejtély övezi - némelyiket talán soha nem is tudják megfejteni -, de a piramisokkal kapcsolatban úgy látszik, sokkal több újdonságot és érdekességet fedeznek fel a tudósok. Pedig a Nagy Szfinx is tele van rejtéllyel, ráadásul méltatlanul keveset beszélnek-írnak róla, így aztán sok emberhez el sem jutnak azok a megdöbbentő információk és kiábrándító igazságok, amiket kiderítenek róla.

Merthogy a Nagy Szfinxről minden, amit tudunk, az évezredes hazugság, gyakorlatilag semmi sem stimmel vele, ami akár az életben, akár a történelem órákon megtudtunk róla. Erre maguk a tudósok és a történészek is rávilágítottak már, és most össze is szedtük azokat a hazugságokat, amiket eddig tudtunk, és a hozzájuk tartozó igazságokat.

A Szfinx neve Szfinx - közel sem

Az ókori egyiptomiak soha nem nevezték szfinxnek ezt a szobrot - erre van utalás is például az i. e. 1400-ban íródott Álom-sztélében is. Mikor IV. Turmózisz fáraó a Szfinx mellett aludt, álmában megjelent neki a Napisten, és azt mondta neki, hogy ha megtisztítja a Szfinx lábát a homoktól, akkor ő lehet az uralkodó. Emiatt aztán a Nagy Szfinx a Horizont Hórusza nevet kapta, majd később a középkori arabok balhibnak hívták. Magát a Szfinx elnevezést csak a görög és római időkben aggatták rá, ugyanis nagyon hasonlít a görög mitológiában ismert nőfejű, oroszlántestű szárnyas szfinxre; a görög írók emiatt így nevezték el - annak ellenére, hogy az egyiptomi szfinxnek férfi arca van, és szárnya sincsen.

A színe sem stimmel

A Nagy Szfinxet bár mindenki homokszínűként ismeri a világon, ez nem mindig volt így. Korábban ugyanis színes volt ez is. Mark Lehner archeológus mikor vizsgálatokat folytatott a szobor felületén, színpigmentmaradványokat találtak rajta, ebből aztán arra következtettek, hogy a Szfinx arca vörös lehetett, a többi része pedig sárga és kék.

Nem is szfinxnek készült?

Erről mondjuk vitatkoznak a tudósok, de sokan azt mondják, hogy eredetileg nem is szfinxnek készült a Nagy Szfinx, hanem az egyik egyiptomi fáraót akarja ábrázolni. Ezt azért gondolják, mert különben miért került volna közvetlenül egy nagy piramis szomszédságába, ha nem így akartak tisztelegni azelőtt az uralkodó előtt, akit abba a piramisba temettek el. Egyes tudósok szerint a szobor egyébként Hafré fáraó arcvonásait viseli.

Az is jó kérdés egyébként, mit néz a Nagy Szfinx. Erről itt egy érdekes videó:

Több rétegből épült

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a Nagy Szfinxet ugyanúgy formázott kövekből építették, mint magát a piramisokat, pedig ez nem igaz. Valójában a szobrot egyetlen, hatalmas kőből faragták ki, de valóban azt a látszatot kelti, mintha több rétegből rakták volna össze.

Szakállas volt

Nemcsak orra, de szakálla sincsen a Szfinxnek - utóbbiról viszont sokáig azt hitték, hogy eredetileg sem volt neki. Vassil Dobrev egyiptológus szerint viszont szakállas volt a szobor, és a hiányzó darabot ma a British Múzeumban őrzik. Viszont nem kizárt, hogy a szakállat nem akkor formázták meg, mikor magát a szobrot, ugyanis az állán nem láthatók erre utaló jelek. A tudósok tehát azon a véleményen vannak, hogy a szakáll valamikor később került fel a Szfinxre.

Mindezek mellett pedig ott van a híres orrkérdés, hogy mitől is tört le a Nagy Szfinx orra. A legtöbben azt gondolják, hogy Bonaparte Napóleon ágyúzta le, pedig 15. századi festményeken már orr nélkül van megörökítve a szobor, amikor Napóleon még gondolatban sem volt. Erről az igazságról egy másik cikkünkben olvashattok:

^{(forrás: Study)}