Leleplezzük a csejtei várúrnő vérfürdőit: valóban szüzek vérében fürdött Báthory Erzsébet?

Báthory Erzsébet grófnő (1560-1614) históriája egy drámai történet, melyet vér borít, kísértenek a kínzások visszhangjai, szexuális töltettel bír, és egyre inkább vitatottá válik a tudományos körökben. A magyar arisztokrata hölgyet a beszámolóktól függően hol gyilkos mániákusként, hol pedig ártatlan áldozatként ábrázolják, akit a családi birtokért irigykedő rokonok és ellenségek hamis vádakkal gyaláztak meg.

Báthoryt gyakran emlegetik minden idők legtermékenyebb női sorozatgyilkosaként, akit több mint 600 fiatal lány megölésével vádolnak, akiket pazar kastélyaiban gyilkolt meg. A legenda szerint hitt abban, hogy a szűzlányok vérében való fürdés örök fiatalságot biztosít számára. Ehelyett a gyalázat örök bélyegét égette homlokára. Báthory állítólagos szadista hajlama filmek, színdarabok, operák, televíziós műsorok, sőt videojátékok ihletője is lett.

A kutatók egyre inkább megkérdőjelezik ezt a régóta fennálló narratívát. Úgy vélik, hogy Báthory bűneit valószínűleg eltúlozták az ellene szőtt összeesküvés részeként. Ennek célja a hatalomátvétel és a grófnő birtokainak megszerzése lehetett. A vádak mögött álló politikai intrikák és a korabeli boszorkányhisztéria valószínűleg hozzájárult a Báthory-legenda kialakulásához.

Történelmi háttér:

Báthory Erzsébet 1560-ban született a nemesi Báthory családba. 1575-ben feleségül ment Thurzó György nádorhoz, és a Csejtei vár úrnője lett. A korabeli Magyarország háborús időszakon ment keresztül, a törökök elleni harcok és a Habsburg Birodalommal való feszültség mindennapos volt.

A legenda:

A legenda szerint Báthory Erzsébet kegyetlenkedő vámpírnő volt, aki fiatal szűz lányokat kínzott és megölt, hogy vérében fürödve megőrizze fiatalságát. A történetek száma és borzalmassága az idők során egyre nőtt, és a 18. századra már rémisztő legendává vált.

Valóság és fikció:

A valóság ennél jóval árnyaltabb. Tény, hogy Báthory Erzsébet ellen 1610-ben boszorkányság vádjával pert indítottak. A vádpontok között szerepelt a gyilkosság, a kínzás és a vérfürdőzés is. A pert Thurzó György nádor, Báthory Erzsébet unokatestvére indította.

A pert követő vizsgálat során 300 tanút hallgattak ki, és 40 embert megöltek boszorkányság vádjával. Báthory Erzsébet soha nem állt bíróság elé, 1614-ben a Csejtei várban hunyt el.

A legenda eredete:

A "vérfürdők" legendájának eredete nem egyértelmű. Egyes történészek úgy vélik, hogy a Habsburgok propagandája terjesztette el a történeteket, hogy feketítsék be Báthory Erzsébet és a magyar nemesi családok hírnevét. Mások a korabeli boszorkányhisztériában és a nők elleni elnyomásban keresik a legenda gyökereit.

Báthory Erzsébet emlékezete:

Báthory Erzsébet alakja a mai napig rejtély és inspiráció forrása. Számos irodalmi mű, film és opera feldolgozta a történetét. A Csejtei várat ma is sokan látogatják, és a "vérfürdők" legendája továbbra is élénkíti a turisták fantáziáját.

Fontos megjegyezni:

• A Báthory Erzsébet elleni vádak egy részét nem támasztja alá a történelmi források.
• A "vérfürdők" legendája valószínűleg a korabeli politikai és kulturális kontextusban alakult ki.
• Báthory Erzsébet nem volt szent, de nem is vérszomjas vámpírnő.

A Csejtei várúrnő vérfürdői legendája összetett történelmi és kulturális jelenség. A valóság és a fikció elemei összefonódnak, és nehéz eldönteni, mi igaz és mi nem. Báthory Erzsébet alakja továbbra is rejtély marad, és a "vérfürdők" legendája még ma is izgatja az embereket.

Forrás: National Geographic