Az ókori Egyiptomban különleges szerepet szántak a törpenövésűeknek, fontos istenségeket sem véletlenül ábrázoltak rendszeresen törpeként
Olvass tovább...
Aki sokat markol, keveset fog, tartja a bölcs mondás. Így jártak a spanyol hódítók is.
Az 1600-as években a spanyol Cortes, azaz katonai és politikai megbízottak irányították Spanyolország hatalmas gyarmati birodalmát. Fülöp-szigetektől Mexikón át egészen Dél-Amerikáig terjedt a befolyásuk.
A hódítások során kegyetlen harcokat vívtak az őslakos népekkel, elfoglalva a földjeiket és uralmuk alá hajtva őket. Cortes hatalma a katonai erején és ravasz politikai stratégiáin alapult. Hódításai révén Spanyolország óriási birodalommá vált az Újvilágban, de ez súlyos árat követelt: az őslakos népek elnyomását és szenvedését.
Olvass tovább...
1520 júniusában az aztékok egyre keményebben ellenálltak a spanyol hódítóknak. Moctezuma, az azték uralkodó hatalma megingott, sőt a spanyolok névleges uralkodóvá, olyanná fokozták le, aki aki tényleges hatalommal nem bírt. Az azték lakosság lázadni kezdett, és a birodalom lángba borult a harcok és pusztítás tüzében.
A "Szomorú Éjszaka" néven ismert tragikus esemény során Hernán Cortés és emberei kénytelenek voltak menekülni a harcok elől.
Menekülésük során magukkal vittek egy hatalmas aranyzsákmányt is, ami megközelítőleg 8 tonna aranyat jelentett. Azonban a zsákmány súlya óriási terhet rótt a hajókra, és az egyik hajó végül elsüllyedt a Texcoco-tó vizében.
Olvass tovább...
A fedélzeten lévők nagy része, köztük sok spanyol katona is odaveszett a tragédiában. Csak kevesen élték túl a szerencsétlenséget, köztük maga Cortés is, de az aranyzsákmány örökre a tó mélyén maradt.
Bár a tudományos vizsgálatok még nem támasztották alá a leletek eredetét, a rejtélyes kincs legendája továbbra is élénken él a történelem homályos útvesztőiben. A kutatók és a kincsvadászok továbbra is keresik az elveszett aranyat, és remélik, hogy egy napon fény derül a Szomorú Éjszaka rejtélyére.
Forrás: ancient-origins