Rejtélyes múmiák sokkolták a tudósokat Machu Picchuban, a vizsgálatuk megdöbbentő eredményt hozott

A Machu Picchuban talált holttestekből származó ősi DNS kimutatta, hogy az úgynevezett Inka Elveszett Városban multikulturális népesség élt, amely a birodalom minden részéből és azon túlról érkezett.

A kutatók 34, egykor Machu Picchuban élt ember genetikai gyökerét az Andok és az Amazonas esőerdeinek különböző régióiba vezetik vissza, és kifejtik, hogy a helyszínen eltemetett emberek valószínűleg olyan szolgák voltak, akiket messziről hoztak, hogy a királyi birtokon dolgozzanak.

Az eredetileg Pachacuti inka császár 15. századi birtokán belül palotának épült Machu Picchuban túlnyomórészt yanacona (ha férfi volt) vagy aclla (nő) néven ismert szolgák éltek. A korábbi kutatások azt mutatták, hogy ezek a kísérők meglehetősen kényelmes életet éltek, mivel csontjaik nem mutatják jelét annak, hogy nehéz fizikai munkát végeztek volna, vagy csatába küldték volna őket, míg a gyermekkori betegségekre utaló bizonyítékok hiánya arra utal, hogy jól gondoskodtak róluk.

Az alábbi, magyar nyelvű videóból sok érdekes dolgot megtudhatnak az egykori inka nagyvárosról:

„Az eredmények arra utalnak, hogy a Machu Picchuban egy olyan sokszínű közösség volt, amelyben különböző genetikai háttérrel rendelkező emberek éltek, szaporodtak és temetkeztek együtt”

- írják a kutatók. A szolgák egy része az egész Andok felföldjén élő ősi közösségekhez kapcsolódott, míg mások távolabbi területekről, például az észak- és dél-perui partvidékről érkeztek.

A 34 múmia közül hat az Amazonas esőerdejéből származott, a kutatók a perui, ecuadori és kolumbiai alföld különböző régióiba vezették vissza eredetüket.

„Eredményeink alapján a Machu Picchu genetikailag lényegesen változatosabb volt... mint a kortárs vidéki falvak az Andokban”

- magyarázzák a kutatók. Továbbá az a tény, hogy a holttestek közül alig volt közvetlen rokonságban egymással, arra utal, hogy az emberek inkább egyénként érkeztek a Machu Picchuba, mint közösségekként vagy kiterjedt családokként.

„Nos, a genetika természetesen nem jelent etnikai hovatartozást vagy bármi ilyesmi, de ez azt mutatja, hogy az inka birodalom különböző részein belül különálló eredetűek voltak”

-  magyarázta a tanulmány szerzője, Jason Nesbitt egy nyilatkozatban.

Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterén

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Összességében a 34 vizsgált test közül mindössze kettő volt rokon, ezeket anyaként és lányaként azonosították. Mindketten az Amazonas vidékéről származtak, bár a lány fogainak elemzése arra utal, hogy valószínűleg az Andokban nőtt fel.

Eredményeiket értelmezve a tanulmány szerzői azt sugallják, hogy a Machu Picchu a kultúrák és fajok kozmopolita keveréke volt, ahol a különböző hátterű emberek egymás mellett éltek, párosodtak egymással, és egymás mellé temették őket.

„Genomikai elemzéseink azt mutatják, hogy a Machu  Picchuban élők közössége nagyon sokszínű volt, és hogy életüket nem elsősorban etnikai vagy regionális háttér strukturálta”

- írják.

A föld alatt találták meg az okát, hogy miért tűnt el az ősi maja civilizáció

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Bár azonban a tanulmány eredményei segítenek feltárni a Machu Picchun egész évben élt szolgák identitását, a tanulmány szerzői sajnálkoznak, hogy

„sajnos az itt közölt elemzések semmit sem árulnak el az inka királyi család és vendégeik genetikai identitásáról, akik számára az országpalotát építették. Ezek az elit egyének Cuscóban laktak, és nem élhettek teljes munkaidőben a Machu Picchuban, és nem is temetkezhettek ott”

- zárták gondolataikat a tanulmány szerzői.

_{forrás: Science Advances}