Dzsingisz kán múmiái még az egyiptomiaknál is rejtélyesebbek, hihetetlen következtetéseket vontak le a tudósok a talált maradványok alapján

A kelet-eurázsiai hegyek permafrosztja olvadásnak indult, ami segít feltárni a sokat rettegett mongol birodalom eltemetett múmiáit - valamint a jaktej iránti olthatatlan szomjúságukat.

A kutatók egy temető maradványait vizsgálták a magasan a Khovsgol-hegységben található úgynevezett Khorig-lelőhelyen. A datálás szerint a temető a 13. században működött, a Mongol Birodalom Kr. u. 1206-ban történt egyesítésétől kezdődően. 

A mongol főváros, amely meghajol Dzsingisz kán nagysága előtt – galéria

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ez volt az az év, amikor a hírhedt Dzsingisz kánt az összes mongol uralkodójává kiáltották ki. Rettenthetetlen lovas serege segítségével véres hadjáratok sorozatát indította el Ázsiában, megalapozva ezzel a történelem legnagyobb egybefüggő szárazföldi birodalmát, amely Ázsia csendes-óceáni partvidékétől Kelet-Európáig terjedt - a világ soha többé nem volt a régi. 

2018-ban és 2019-ben 11 személy csontvázát fedezték fel az elit temetkezési helyen, miután a permafroszt olvadása részben feltárta őket. A testek több mint 800 éves koruk ellenére még mindig meglepően jó állapotban voltak, köszönhetően a maradványokat megőrző fagypont alatti hőmérsékletnek.

A pazar síremlékek mellé temetve és finom anyagokba öltöztetve úgy tűnik, hogy az itt eltemetett emberek magas társadalmi státusszal rendelkeztek.  A tanulmányhoz a kutatók kiemelt figyelmet fordítottak a maradványok elemzésére, hogy megértsék a Mongol Birodalom ezen arisztokratáinak életmódját és étrendjét. Az ősi fogkövekben található fehérjéket vizsgálva a csapat közvetlen bizonyítékot talált arra, hogy lovak, juhok, kecskék, tehenek és - ami a legfontosabb - jakok tejét itták.

A csapat különösen izgatott volt, hogy bizonyítékot talált a jakokra, mivel ezek az állatok rendkívül fontos szerepet játszanak a Kelet-Eurázsia magasan fekvő területein élő emberek kultúrájában: pragmatikus szempontból a legjobb választás az élethez ebben a zord környezetben, mivel magas kalóriatartalmú táplálékforrást, sűrű szőrt biztosítanak a meleg textíliákhoz, és zsírt az olyan hasznos termékekhez, mint a gyertyák.

A mongol gulyás, a homokvihar és a kulturális sokk – galéria

Olvass tovább...

Olvass tovább...

"A legfontosabb leletünk egy előkelő nő volt, akit egy bogtognak nevezett nyírfakéreg kalapban és egy ötkarú arany sárkányt ábrázoló selyemruhában temettek el. Proteomikai elemzéseink arra a következtetésre jutottak, hogy a nő életében jaktejet ivott"

- mondta Alicia Ventresca-Miller, a Michigani Egyetem antropológia adjunktusa egy közleményben.

"Ez segített nekünk igazolni ennek az ikonikus állatnak a hosszú távú használatát a régióban és az elit uralkodókhoz való kötődését. A kerámiaedényekből tejtermékekből készült lámpásokat alakítottak ki, amelyek hosszú ideje fennálló vallási elképzeléseket és a mongol birodalom elitjének mindennapi életét tárták fel"

- tette hozzá J. Bayarsaikhan, a Max Planck Institute for the Science of Human History és a Mongol Nemzeti Múzeum kutatója.

Bár a felolvadó permafroszt segített a tudósoknak megtalálni a holttesteket, a történelmi maradványok így még inkább ki vannak téve a fosztogatásnak. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, és a permafroszt tovább romlik, akkor félő, hogy a fagyott régészeti maradványok egy része - itt és azon túl is - megsemmisülhet, mielőtt még megfelelően értékelni lehetne őket.

_{forrás: Nature}