10 ezer éves rágógumit találtak a tudósok, egy ember egész életének összes titka kiderült belőle

Tíz évezreddel ezelőtt egy csapat tinédzser a mai Svédország területén nyírgyantadarabokat rágott és köpött ki, hasonlóan ahhoz, ahogyan a mai gyerekek az iskolapad aljára ragasztják a rágógumit. Ezek az ősi kamaszok azonban nem tudták, hogy eldobott rágógumijukat egy napon a tudósok elemezni fogják, és kiderül, hogy szarvast, pisztrángot és diót ettek, farkas- és rókabundát dolgoztak fel fogaikkal, és ínybetegségben szenvedtek.

A három darab megrágott nyírfaszurokdarabot - amelyet ragasztóanyagként használtak a kőkorszakban - eredetileg az 1990-es években fedezték fel egy Huseby Klev nevű lelőhelyen. Az üledék kora alapján, amelyben a mintákat találták, a kutatók becslése szerint 9540 és 9890 év közötti korúak.

Annak igazolására, hogy a ráncos példányokat valóban emberek rágták, a tanulmány szerzői a gyantában jelen lévő mikrobiális DNS-szekvenciákat összehasonlították a modern és az ősi nyálmikrobiomokkal. Ennek során a parodontitishez (ínybetegséghez) kapcsolódó baktériumok, például a Treponema denticola, a Streptococcus anginosus és a Slackia exigua magas szintjét mutatták ki.

Más baktériumfajok, köztük a Streptococcus sobrinus és a Parascardovia denticolens - mindkettő a fogszuvasodás jelzője - szintén bőségesen megtalálhatóak voltak az ősi rágógumiban. A tanulmány szerzője, Dr. Emrah Kırdök egy közleményben kommentálta ezeket az eredményeket, és kifejtette, hogy "a Huseby-Klevből származó rágógumi DNS-szekvenciáinak gazdagsága figyelhető meg, és megtaláljuk benne mind azokat a baktériumokat, amelyekről tudjuk, hogy kapcsolatban állnak a parodontitisszel, mind pedig olyan növények és állatok DNS-ét, amelyeket korábban rágtak".

Valóban, amellett, hogy rávilágítottak a kőkorszaki skandinávok rossz szájüregi egészségére, a rágógumiból kinyert genetikai információból kiderült, hogy milyen különböző növény- és állatfajok jártak a rágók ajkai között nem sokkal azelőtt, hogy megrágták a gyantát. Ezek között olyan táplálékforrások voltak, mint a mogyoró, az alma, a barna pisztráng, a gímszarvas és a hínár.

Olyan madárfajokat is kimutattak, mint a tőkés réce és a vörösbegy, ami arra utal, hogy a kőkorszaki skandinávok a fogaikkal az evés mellett arra is használhatták a csontjaikat, hogy szerszámokká dolgozzák fel ezeket az élőlényeket. 

A kutatók több kutyaféle, köztük vörös róka, sarki róka és farkas DNS-ét is azonosították. A szerzők szerint ezeket az állatokat valószínűleg a prémjükért vadászták, és az emberek valamikor a fogaikat használhatták a prémek elkészítéséhez.

A rágógumiban kimutatott egyéb növények között volt fagyöngy is, amelyet a kutatók szerint gyógyászati célra vagy nyílhegyekhez való méreg előállítására használhattak.

Anders Götherström professzor, a tanulmány szerzője a csapat eredményeit összegezve elmondta, hogy az ősi rágógumiban található DNS "pillanatképet nyújt a skandináv nyugati partvidék vadászó-gyűjtögetőinek egy kis csoportja életéről". 

"Tudjuk, hogy ezek a tizenévesek 9700 évvel ezelőtt Skandinávia nyugati partvidékén szarvast, pisztrángot és mogyorót ettek, miközben legalább egyiküknek komoly problémái voltak a fogaival"

- mondta.