Rejtélyes technika az ókori Egyiptomban: hogyan tudták elvágni teljesen egyenesen a gránitot eszközök nélkül?

Az ókori egyiptomiak monumentális építészetükről (piramisok) és kifinomult kézművességükről híresek, különösen szeretnek kemény kövekkel, például gránittal dolgozni. Azonban van egy rejtélyes kőzet, aminek az elkészítésére nincs nagyon magyarázat, és ez a Kairói Múzeumban található befejezetlen szarkofág. Ez a műtárgy létfontosságú támpontokat ad arra, hogyan vágták és formázták az ősi kézművesek koruk egyik legkeményebb anyagát.

A gránitot, a magmás kőzetet az egyiptomiak nagyon kedvelték tartóssága és esztétikai vonzereje miatt. Keménysége azonban jelentős kihívásokat jelentett a bányászat, a darabolás és az alakítás szempontjából. Ez különösen figyelemre méltó volt az ókori kézművesek számára elérhető viszonylag egyszerű eszközök miatt.

1. Dolerit ütők: Agránitbányászat során használt elsődleges eszközök a dolerit ütők voltak. Ezek a kemény, gömb alakú kövek ideálisak voltak a gránit ütögetéséhez, és egy sor bemélyedést hoztak létre. Az egyiptomiak ezen irányvonalak többszöri ütésével nagy kőtömböket tudtak hatékonyan megtörni és kivonni.

2. Rézfűrészek és fúrók: A rezet, bár lágyabb, mint a gránit, fűrészekben és fúrókban használták. Az egyiptomiak valószínűleg a homokdörzsölés néven ismert technikát alkalmazták. A réznél keményebb kvarcot tartalmazó homok hozzáadásával növelhetik szerszámaik vágási kapacitását. A fűrészelés a csiszolóhomokkal kombinálva fokozatosan átkoptatta a követ.

3. Víz és faékek: Egy másik ötletes módszer a vízzel átitatott faékek használata. Ezek az ékek, ha a gránit repedéseibe vagy lyukaiba ütik, és vízzel áztatják, kitágulnak. Ez a tágulás jelentős erőt fejtett ki, elősegítve a gránit előre meghatározott vonalak mentén történő hasadását.

Megtalálták az ember ősét, óriásfejű lényektől származhatunk, tudósok 3D képet készítettek a csontok alapján

Olvass tovább...

A Kairói Múzeum befejezetlen szarkofágja meggyőző bizonyíték. Hiányos állapota pillanatképet ad az ókori egyiptomi kőmegmunkálási folyamatairól.

1. Szerszámnyomok: A szarkofágon látható szerszámnyomok a rézfűrészek és fúrók ismert használatához igazodnak. Ezek a jelek fokozatos, módszeres vágási folyamatot jeleznek, amelyet csiszolóhomok használatával egészítenek ki.

2. A kiürítés technikája: A szarkofág kiürítésének technikája egy sor egymáshoz közeli lyuk fúrását jelentette a kívánt vágási vonal mentén. Ezeket a lyukakat ezután fűrészeléssel összekötik, végül eltávolítják a belső kőtömböt.

3. Precizitás és ügyesség: Szerszámaik kezdetleges jellege ellenére a szarkofágban megnyilvánuló precizitás és készség figyelemre méltó. Az egyenes vonalak és a sima felületek magas szintű kidolgozottságot és az anyag megértését demonstrálják.

A Kairói Múzeum befejezetlen szarkofágja több, mint puszta műtárgy; az ókori egyiptomi kézművesek találékonyságáról és ügyességéről tanúskodik. Mérnöki képességeikről tanúskodik, hogy képesek viszonylag egyszerű szerszámokkal dolgozni egy olyan kihívást jelentő anyaggal, mint a gránit, miközben manapság a legmodernebb gépekkel sem egyszerű megművelni a gránitot. Ez a darab nemcsak az ókori kőmegmunkálási technikákba nyújt betekintést, hanem továbbra is inspirálja és felkelti az érdeklődést a történészek, régészek és az ókori egyiptomi kultúra rajongói számára.