Végre megfejtették a torinói lepel titkát? Nagyon érdekes eredményeket hozott egy új kutatás

A torinói lepel az egyik legősibb katolikus ereklye, amely a Szentszék tulajdonában áll és amit az olaszországi Torinóban, a Keresztelő Szent János-katedrálisban őriznek. Maga a lepel egy négy méter hosszúságú lenvásznon, amelyen egy emberi test mása rajzolódik ki. A keresztény hagyomány szerint maga a kereszthalált szenvedett megváltó Jézus Krisztus látható rajta, aki az emberiségért a legnagyobb áldozatot is vállalva az életét adta értünk és bűneinkért.

Nagyon komoly biztonsági intézkedések mellett őrzik és csak ritkán látogatható. Eddig 1978, 1998, 2000, 2010 és 2015. évben voltak kijelölve olyan időszakok, amikor a nagyközönség is megtekinthette. Eredetét illetően időről időre fellángolnak a viták arról, hogy valóban megegyezik-e azzal a lepellel, amiről a Bibliában is olvashatunk (például János evangéliumában), vagy csupán egy kései hamisítvány.

A hagyományok szerint 525-ben a Kis-Ázsiai Edessza városában találtak rá, ahonnan 944-ben egy hadjárat keretében a Bizánci birodalom szerezte meg. Ekkor már írásbeli említést is találhatunk róla az Skylitzes-kódexben. Ezt követőn kalandos úton először Franciaországba kerül, amiről a Geoffroi de Charnay nevű templomos lovagnak köszönhetően maradt fenn írásos emlék, majd onnan 1578-ban Torinóba. Eredete kapcsán már a középkorban is voltak kisebb viták, majd a tudományos fejlődés korának is nevezett 20. században úgy gondolták, végre eljött az ideje annak, hogy minden kétséget kizáróan megoldják a nagy talányt.

Számtalan kutató kapott már engedélyt az egyháztól arra, hogy kellő óvatosággal eljárva megvizsgálhassa a leplet, de ezek a kutatások inkább csak a viták további fellángolását segítették elő, bizonyosságot egyik sem hozott.

Az IFLScience cikkében próbálják összegezni az eddigi kutatásokat. Egyébként, bár sokan nem tudják, a lepel kutatásával külön tudományág foglalkozik, amelyet szindonológiának neveznek, a görög szindón, azaz lepel szó alapján.

Az 1980-as években radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá, hogy megállapíthassák a lepel korát. Három külön tudóscsapat három mintával dolgozott egymástól teljesen függetlenül. 95 százalékos valószínűséggel azt állapították meg, hogy a lepel anyagának keletkezése az 1300-as évekre tehető. Ellenérvként viszont könnyen felhozható az, hogy a lepel szélének anyaga nem azonos a belső részek anyagával, márpedig a mintákat kívülről vették. Lehetséges, hogy az a terület, amit vizsgáltak, csak később, egy javítás révén került hozzátoldásra, vagy egy korábbi tűzvész is beszennyezhette, így pedig a vizsgálat eredménye nem tekinthető ügydöntőnek.

Felmerült annak a gondolata is, hogy a minta szén-monoxiddal szennyeződött a korábbi évszázadok alatt, ami szintén befolyásolhatja a kormeghatározást, de a tudósok szerint ez nem okozhat ilyen nagy eltérést.

Egy minden korábbinál bizarabb vizsgálati módszert is bevetettek kutatók, akik arról szerettek volna meggyőződni, hogy a leplen található vérminták elhelyezkedése összhangban van-e egy keresztre feszített ember testének lenyomatával. Egy önkéntes segítségével végezték el a próbát, melynek során a megfelelő helyeken lévő sebeket szimulálták, majd letakarva megnézték, hogy az általa hagyott véres lenyomat megegyezik-e a torinói leplen látottal.

Megállapításuk szerint a lepel lenyomata egyáltalán nincs összhangban azzal, ahogyan azt egy keresztre feszített ember esetében láthatnánk. Érdekes vizsgálat, de kritikusai szerint egy fontos tényezőt nem vettek figyelembe: a minták elhelyezkedése egészen más abban az esetben, ha nem egy még élő önkéntest takarnak le, hanem egy holttestet tekernek be a lepellel és szállítanak el nagyobb távolságra.

Az évszázados vitát nem sikerült eldönteni és valószínűleg a közeljövőben sem fogják tudni. Talán nem is ez az, ami igazán fontos. Az ereklyék hitelességüktől függetlenül segítséget nyújtanak a hívőknek hitük erőteljesebb átélésére és nem biztos, hogy minden kérdésre kötelező választ kapni. Az biztos, hogy számunkra most Ferenc pápa magyarországi látogatása a legfontosabb, hiszen nagyon ritkán történik ilyen egy ország életében. 1991, 1996 és 2021. után ez lesz a negyedik alkalom, hogy az éppen hivatalban lévő szentatya hazánkba látogat.