Borzongató felfedezés a világűrben, még a kutatók is meglepődtek - Ady Endrének is köze van ehhez?

Az Európai Űrügynökség csillagászainak sikerült lefotózniuk a James Webb űrteleszkóp segítségével egy olyan spirálgalaxist, ami a megszólalásig hasonlít a Tejútrendszerre. A LEDA 2046648 kódjellel ellátott csillagrendszer tőlünk mintegy 1 milliárd fényévre található a Herkules csillagképben. Ezzel pedig meg is kaptuk a választ, mi köze van a Tejútnak Ady Endre szerelméhez. Hiszen ő is Léda volt. Köszönjük, ez volt a humor helye, de most vegyük komolyabbra.

A galaxis több billió csillagot és megszámlálhatatlanul sok bolygót tartalmaz. A róla készült képet még január 31-én adta közre az ESA, amit valójában azért készített el a szervezet, hogy kalibrálja az űreszközt. A teleszkópot így állították be, hogy megkezdhesse a tudományos munkát. A kép még 2022. május 22-én készült a NIRCam (Near InfraRed Camera) segítségével - írja a HVG.

A NIRCam egy ultraerős képalkotó eszköz, ami képes érzékelni az ilyen messziről érkező fény által keltett hosszabb infravörös hullámokat. Az úgynevezett vöröseltolódás a fény hullámhosszának megnyúlását jelenti: minél messzebb van tőlünk, annál jobban megnyúlik a hullám és annál vörösebbnek tűnik. A LEDA 2046648-at körülvevő foltok többsége szintén galaxis, ugyanakkor több csillag is felismerhető a képen. A képen látható egyes objektumok olyan idősek, hogy az ősrobbanás után nagyjából 300 millió évvel keletkezhettek.

Az alsó középpontban a LEDA 2046648 néven ismert spirálgalaxis található. Úgy néz ki, mint az Androméda nagy galaxisának, az M31-nek, vagy annak ikertestvérének, a mi Tejútrendszerünknek a hasonmása - csakhogy a LEDA galaxis egymilliárd fényévnyire van tőlünk - írja a New York Times.

Egymilliárd évvel ezelőtt, amikor e kép fénye kibocsátásra került, az első többsejtű szervezetek már megjelentek a Földön, és tapogatóztak felfelé az evolúciós létrán a növények, a halak, a dinoszauruszok, az emberek és bármi más következik.

A Webb-teleszkóp egyik fő küldetése annak a kornak a feltárása, amikor az első csillagok és galaxisok elkezdték bevilágítani az univerzumot. A Webb titkos „fűszere”, hogy képes az infravörös sugarak, vagyis a látható fénynél hosszabb hullámhosszú elektromágneses sugárzás észlelésére, amely így az emberi szem számára láthatatlan. A világegyetem tágulásával a több milliárd fényévre lévő objektumok olyan gyorsan távolodnak a Földtől, hogy fényük "vöröseltolódik" a hosszabb infravörös hullámhosszúság felé, amit a Webb-teleszkóp lát.

A világegyetem, ahogyan azt gondoljuk, hogy ismerjük, az ősrobbanással jött létre, mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt. A képen látható objektumok szinte mind távoli galaxisok; a köztük lévő néhány csillagot hatágú diffrakciós tüskéikről lehet megkülönböztetni. A háttérben lévő pacák némelyike a feltételezések szerint mindössze 300 millió évvel a kozmosz kezdete után keletkezett.

A csillagászok szerint az ilyen ősi galaxisok tanulmányozása segíthet tisztázni, hogy milyen csillagok sűrűsödtek össze először az ősrobbanásból, és hogyan kerültek a szupermasszív fekete lyukak a mai galaxisok középpontjába. E vizsgálatok előzetes eredményei máris meglepték a tudósokat, mivel arra utalnak, hogy több korai galaxis és masszív fekete lyuk létezhet, mint azt a kozmikus eredet hagyományos modelljei előre jelezték.

A LEDA galaxisról készült kép 2022. május 22-én készült, amikor az Európai Űrügynökséggel kapcsolatban álló csillagászok a teleszkóp munkagépének, a Near InfraRed Camera vagy NIRCam kamerának a tesztelésén dolgoztak; az ESA a NASA-val és a Kanadai Űrügynökséggel közösen építette és működtette a teleszkópot. Az ESA január 31-én a hónap képeként tette közzé a képet a nagyközönség számára.

Az örökkévalóság e pillanatképét elnézve nehéz nem elgondolkodni azon, hogy vajon a LEDA 2046648-ban vagy a képen látható más fénylő foltok valamelyikében mikrobák vagy valami más hasonlót csináltak-e, és hogy vajon megtudjuk-e valaha is. A kutatók azért is szeretik az ilyen képeket tanulmányozni, mert közelebb kerülhetnek annak magyarázatához, hogy az ősrobbanás után milyen csillagok keletkeztek, illetve, hogy hogyan kerültek a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok középpontjába.