Lepukkant vén fószer lett a 73 éves MacGyver, nem áll neki jól az öregség
Olvass tovább...
Egy távoli égitest a cél.
Az emberiség dinamikusabb fejlődésének egyik akadálya az, hogy a Földön rendelkezésünkre álló nyersanyagok mennyisége véges. Éppen ezért van értelme annak, hogy a meghódított égitesteken – most elsősorban a Holdon és a Marson – ritka fémek, ásványkincsek után is kutassunk.
A NASA úgy gondolja, hogy az aszteroidákon is lehetne keresnivalónk. Ezek az objektumok akár 1000 kilométer átmérőjű kisbolygók, amelyek nem rendelkeznek atmoszférával, viszont egy csillag körül keringenek, vagyis kiszámítható pályán mozognak. Az emberi technológia máris alkalmas arra, hogy egy űrbéli léptékben ilyen kicsi égitesten is leszálljunk, és kutakodjunk rajta.
Olvass tovább...
Az amerikai űrkutatási hivatal most egy olyan aszteroidát szemelt ki, amely a számításaik szerint a világgazdaság által évente megtermelt érték 70 ezerszeresét hordozza magában. A kitermelés tehát bárkinek megérné, ezért idén októberben már űreszközt is indítanak a kisbolygó közeli tanulmányozására.
A 220 kilométer átmérőjű Psyche (ez az aszteroida neve) meghódításából alighanem Elon Musk is szívesen kivenné a részét, legalábbis erre utal, hogy a vállalata által kifejlesztett SpaceX Falcon Heavy rakéta juttatja majd célba az említett űreszközt.
Olvass tovább...
Az út nem piskóta, hiszen három és fél évbe telik, mire leszállhatunk a Naprendszer egyik legnagyobbjának számító kisbolygó felszínére. Ott aztán a gépek 21 hónapot fognak kutatással eltölteni, és az a cél, hogy a földi kutatók minél jobban megismerjék az égitest keletkezése történetét, meg persze a szerkezeti összetételét.
A Psychét 1852-ben fedezte fel egy itáliai tudós, tehát régóta ismert a csillagászok körében. A Mars és a Jupiter között kerüli meg rendszeresen a Napot, és ha minden igaz, tele van vassal és nikkellel, ezáltal különbözik az aszteroidák többségétől, amelyek kőből és jégből állnak, tehát kevésbé értékesek számunkra.