Mi rejtőzik a sivatagi homok alatt? Ezt biztos nem hitted volna

A sivatagok nagyjából 80 százalékában nem fedi a talajt homok. Kilátszik a homok alól a csupasz föld, ami egy kiszáradt ökoszisztéma alapkőzetét és repedező agyagot jelent. A sivatagi kő teljesen fedetlen, és ki van téve az elemek hatásának, ha nincs talaj, amely befedné, vagy növényzet, amely a talajt a helyén tartaná.

A sivatag nem feltétlenül lapos, vannak olyan dombok és sziklaképződmények, amiket az erózió folyamatosan formál. Koptatja őket vagy megmaradnak domboknak.

A sivatagok titokzatos helyeknek tűnhetnek, de teljesen természetes eróziós folyamatok és időjárási események hozzák létre.

Ha legközelebb természetdokumentumfilmet nézel, és egy elsöprő felvételt mutatnak a dűnetenger nagyságáról, ne feledd, hogy ez csak egy töredéke annak, ahogy valójában az egész sivatag kinéz. 

Az örvénylő homok szépsége nem mérhető a sziklás sivatag kopár és brutális tájával, ahol a szél által a valódi alapkőzet feltárul.

A homok alatt mindig rejtőznek titkok, de ami a mélyben van, azt meglehetősen könnyű felfedezni hiszen a homok mélysége igaz, hogy nagyon változó a világon, mint például a dél-egyiptomi Selima homokréteg néhány centiméteres, míg a Simpson-sivatagban körülbelül 1 méterig és 21–43 méterig lehetne leásni, míg elérjük a kemény agyag talajt, de előfordulnak 69–141 méteres mélységek a Szaharában.