A kínaiak mesterséges Holddal akarnak világítani
Olvass tovább...
Az általuk felfedezett, csangezit névre keresztelt ásvány lehet a kulcs.
Kína néhány évtized alatt a Föld egyik vezető szuperhatalmává vált, és immár politikai, gazdasági és katonai szempontból is megkerülhetetlen. Most úgy néz ki, hogy figyelmük egyre inkább túlterjed bolygónk szűkös határain.
Az ázsiai ország látványosan fejleszti az űrkutatását, sikeres missziót indított például a Holdra, sőt a vetélytársai már attól tartanak, hogy képes lenne akár katonai erővel is kisajátítani az égitestet.
Miért is lenne szüksége Kínának a Holdra? Az nem elégséges magyarázat, hogy egyfajta bázist akar ott létrehozni az űr távolabbi részeinek kutatása céljából, hanem – most úgy tűnik – egy sokkal rejtélyesebb dolog miatt költ el irdatlan pénzeket.
Olvass tovább...
A kínai nemzeti űrügynökség nemrég jelentette be, hogy a következő 10 évben rögtön három missziót is küldene a Holdra. Véleményük szerint található ott egy olyan titokzatos ásvány, amely alkalmas lenne energiaforrásnak.
Ez így persze túl általánosan és elvontan hangzik, és igazából nem is tudjuk, hogyan jutottak erre a következtetésre. A kulcs talán az általuk felfedezett, és csangezit névre keresztelt foszfátásvány lehet, amely hélium-3 izotópot tartalmaz.
Olvass tovább...
Ez pedig egy olyan különleges fűtőanyag, amely nukleáris, viszont nem radioaktív, vagyis veszélytelen és tiszta. A hélium-3 különlegessége, hogy az atommagjában két proton mellett egy neutron található, és ennek ellenére stabil tud maradni.
„Amikor két hélium-3 atom összeolvad, a fúzió közben bődületesen nagy energia szabadul fel, amelyet elméletileg ki lehetne aknázni. De a legjobb az egészben, hogy az energia-felszabadulás önmagában nem teszi radioaktívvá a környezetét… Már 1986-ban úgy becsülték a Wisconsini Egyetemen működő, fúziós technológiát kutató központ munkatársai, hogy a Hold egymillió tonna hélium-3-at tartalmaz”
– olvasható az Index összefoglalójában. Kínának tehát erre fáj a foga, bár az egyelőre nagy kérdés, hogy ki lehet-e termelni a minden képzeletet felülmúlóan értékes anyagot.