Félelmetes állatok csontjai kerültek elő Siklós környékén – kevesen számíthattak erre

A legutóbbi jégkorszak 10 ezer éve ért véget, a maximumát pedig 18 ezer esztendeje érte el. Bármennyire furcsán hangzik, ez természetesen a Kárpát-medence térségét is érintette, nem csoda tehát, hogy akkoriban kissé szokatlan élővilággal találkozhattunk volna errefelé.

Míg a Föld északabbi részein jelentős és gyors éghajlati kilengések voltak jellemzők, addig Európáról alig állnak rendelkezésre pontos őshőmérsékleti becslések. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a Kárpát-medencében (különösen annak a déli területein) legfeljebb 4 fokos éves középhőmérsékletet regisztrálhattunk volna (manapság ez 11 fok körül alakul), de adódhattak hirtelen felmelegedések, amikor a maihoz hasonló lehetett a klíma.

A fentiek tükrében már egyáltalán nem meglepő, hogy pár hete különleges leletegyüttes került elő Baranya megyében, Siklós-Máriagyűdön. Egy lakóház építése, tereprendezése közben bukkantak rá egy fiatalabb és két idősebb mamut állkapcsaira, bordáira, csigolyáira, valamint több agyarra – olvasható a leletmentést végző Janus Pannonius Múzeum oldalán.

Nem egyedi a felfedezés, hiszen Kozármisleny, Pécsbánya, Zók térségében már korábban is találtak ilyen maradványokat, vagyis hajdan egész csordák vándorolhattak a területünkön. A szakember szerint a mostani leletekben az a meglepő, hogy jégkorszaki löszös üledékből kerültek elő.

Pécsbányán csaknem egy évszázada kerültek elő mamutleletek, amelyeket szintén a Janus Pannonius Múzeum őriz. 1928-ban egy mamutcsontváz 75 százalékát találták meg egy homokbányában, ami ma is a legteljesebbnek számít.

Az ősi emlős hossza 5,1 méter, magassága 3,1 méter lehetett, a korát pedig 35–40 évesre becsülték. Ezzel szemben a most Siklóson előkerült csontok (amelyek egy helyre voltak felhalmozódva) egy legfeljebb 10 éves mamut maradványait is tartalmazták a két idősebbé mellett.