Hihetetlen: volt egy év Magyarországon, ami 10 nappal rövidebb volt a többinél - vajon tudod, miért ugrottunk ennyit?

Ma szerte a világ nagy részén a Gergely-naptárt használjuk, amelyen a nulladik pont, az időszámításunk kezdete Krisztus születéséhez igazodik. Magyarországon is a Gergely-naptárt használjuk. De nem mindig volt ez így, volt a történelem folyamán egy pont, amikor megtörtént az áttérés erre.

A Gergely-naptár amúgy a Julián-naptár módosítása, azé a kalendáré, amit még Julius Caesar vezetett be Kr. e. 45-ben, azaz Róma alapítása után 709-ben. Ám sok évszázad év elmúltával egy hatalmas eltérés mutatkozott, így tehát az új naptár bevezetése egy korrekció volt. Évente 11 perc volt amúgy az eltérés a naptár és a csillgászati év között.

Mégis hogy lehetett ez?

Mivel a minden negyedik évben a Julián-naptárban bevezetett szökőév, azaz plusz egy nap már sok volt, a Gergely-naptárt ezt úgy oldja meg, hogy a 400-al nem osztható kerek évek nem lesznek szökőévek. 400 évenként tehát 3 szökőnap elmarad.

Az eltérés amúgy a mezőgazdasági munkák átütemezésénél éreztette hatását az évszázadok elmúltával. Egyre többen támogatták, hogy a korrekciót meglépjék, végül 1577-ben Aloysius Lilius csillagász dolgozta ki az új rendszert,

majd Európa hatalmasságainak is megküldték a terveket, az észrevételek beérkezése után pedig Christophorus Clavius öntötte végső formába azt.

Végül 1582. február 4-én lépett életbe az új naptár, amelynek értelmében másnap február 15-e lett. A közbeeső napok pedig egyszerűen kiestek.

Magyarországon 1587-ben fogadták el a módosítást, ám az ország egyes részein eltérő időpontokban vezették be a vallási megosztottság miatt. Európa egyéb részeiben is más-más időpontban lépett érvénybe, Nagy-Britanniában pédául csak 1752 szeptemberében.

(Forrás: Wikipedia, Rubicon, Magyar Katolikus Lexikon)