Csúcsmodern technológiát használtak 3000 éve, olyan fegyvert gyártottak, ami ma is újnak néz ki

„Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk!”

– ez az idézet alighanem minden magyar számára ismerős. És milyen igaz! A kard egy életre szól, bármelyik kultúrát is nézzük. A japán szamurájoktól az oszmán harcosokig mindenki hasonlóan vélekedne, a modern gépfegyverekre pedig minden bizonnyal mit valami nemtelen tömeggyilkolásra alkalmas eszközre tekintenének.

A modern fegyverkezés valóban teljesen más és semmilyen módon nem összehasonlítható a régmúlt módszereivel. Sorozatgyártott, személytelen, a kard pedig napjainkban már csak dísz, de nem volt ez mindig így.

Tavaly Németországban, azon belül is Nördlingenben bukkantak rá a föld mélyében egy páratlan leletre, egy a kormeghatározás szerint a csaknem 3000 éves kardra, amely annyira jó állapotban maradt fenn, hogy ennyi idő elteltével sem vesztett fényéből.

A kard egy olyan ősi sírból származik, amelyben három embert - egy férfit, egy nőt és egy fiút - temettek el gyors egymásutánban, különböző bronztárgyakkal együtt. A kutatók úgy vélik, hogy a kardot egyfajta temetési ajándékként hagyták a sírban.

Nem csak ez lepte meg az archeológusokat, hanem az is, milyen bonyolult mintázatokat találtak a bronzból készült markolatán, a pengéjén pedig gyakorlatilag nem volt csorbulás, ami azt is jelentheti, hogy rituális célokra készült és nem használták harcban. A régészek szerint abban az időben ilyen fegyvereket csak nagyon kevesek voltak képesek elkészíteni.

A bajor műemlékvédelmi hivatal szakértői szerint a bronzkori kard nem csupán csodás kiképzésű, harcban is hasznát vehették volna, ugyanis súlypontja miatt valódi fegyverként is megállta volna a helyét – számolt be róla az Unilad.