promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ez Magyarország legnagyobb rejtélye, még a külföldiek is azt találgatják, mi történhetett

Ez Magyarország legnagyobb rejtélye, még a külföldiek is azt találgatják, mi történhetett

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc
Promotions

Születése után több mint 200 évvel is rejtély övezi a vele történteket, senki sem tudja, mi az igazság. ​

1849. július 31-én, a segesvári csatában eltűnt Petőfi Sándor, a híres magyar költő és forradalmár. Noha sokan úgy vélik, hogy a csatában vesztette életét, senki sem látta meghalni, így halála a mai napig rejtély maradt.

Már kortársai is talányként kezelték Petőfi eltűnését: 1860-61-ben a Vasárnapi Újság 40 olvasói levelet közölt, melyek különböző elméleteket vetettek fel. Az egyik népszerű gondolat az volt, hogy Petőfit szibériai rabságba hurcolták, és ez az elmélet azóta is újra és újra felmerül.

1989-ben Morvai Ferenc nagyvállalkozó és Kiszely István antropológus vezetésével egy expedíció indult a szibériai Barguzinba, hogy feltárják az ott található sírt, melyben információik szerint Alexander Sztyepanovics Petrovicsot, egy magyar őrnagyot temettek el 1856 májusában. Az ásatások során talált csontokat azonban nem vetették össze Petőfi édesanyja maradványaival, mivel hamarosan kiderült, hogy a hivatalos álláspont szerint női csontvázról van szó.

Kiszely István tíz évvel ezelőtt bekövetkezett halála előtt még megjelentette a "Meghalt Szibériában" című dokumentumgyűjteményét, melyben kitartott amellett, hogy az ásatások során talált csontok Petőfi földi maradványai. A csontok egy része Morvainál maradt, aki 2005-ben arról számolt be, hogy kínai szakértők DNS-vizsgálatokkal igazolták: a talált csontok Petőfi leszármazottjaival 99,9 százalékos egyezést mutattak. 

Ugyanebben az évben gyászszertartást tartottak Budapesten, és a Kerepesi temetőben "Petőfi Sándor költő forradalmár / született Magyarországon 1823-ban / meghalt Szibériában 1856-ban" feliratú sírt emeltek. A sír feliratán kisebb betűkkel szerepel az is, hogy ki és mikor temettette el. Úgy tudni, hogy nem az összes csontot temették el, a koponyát például Kiszely biztos helyre juttatta.

A Magyar Tudományos Akadémia azóta sem változtatott álláspontján, és az 1849-es magyar hadifoglyok szibériai száműzetésével kapcsolatban sem született új álláspont. Az igazságkeresés része az is, hogy ha valaki bebizonyítja, hogy a szibériai csontok nem Petőfihez tartoznak, az nem feltétlenül a segesvári halál elméletét igazolja, inkább a kutatások folytatására sarkallhatná a szakértőket.

Sőt: lenne mód arra is, hogy a Segesvár melletti Fehéregyházán található tömegsír és annak környékén végzett feltárásokkal igazolják Petőfi halálát. A modern orvostudomány vívmányai és a mai műszaki eszközök mind lehetővé tennék a kegyeleti kívánalmak tiszteletben tartásával történő ásatásokat, ennek ellenére mégsem történt előrelépés az ügyben, így Petőfi Sándor halálának pontos helyét és idejét továbbra is rejtély övezi.

Forrás: Tények