A Most vagy soha után Gárdonyi Gézát is történelemhamisítónak fogjuk hívni? - kritika
Olvass tovább...
Kevesen tudják, hogy igazából kétszeresen is magyarítva lett a híres költő családjának neve.
Petőfi Sándor az 1848-as szabadságharc ikonikus alakja, aki a csatatéren vesztette életét 1849-ben. A költő igazi géniusz volt, és egy olyan történelmi korszakba született bele, amikor a tehetségét igazán ki tudta bontakoztatni. Ő az Alföld költője, ő avatta igazi nemzeti tájunkká ezt a területet. És bár Petőfi Sándorról a halála után is számtalan legenda keletkezett, így többek között nagyon sok teória szerint Szibériába került a csatatérről, még évekig élt, és később ott temették el.
Petőfi Sándor neve egyet jelent a magyar szabadsággal és 1848-al, nem véletlen, hogy Rákay Philip új, történelmi ihletettségű filmjében, a Most vagy soha! című alkotásban is ő a főszereplő. Persze rögtön kérdezitek, hogy milyen ez a film, tényleg annyi baj van vele, mint arról sok helyen lehet olvasni?
Olvass tovább...
Petőfi életét is nagyon sok rejtély lengi körül, sokszor azon is megy a vita, hogy pontosan hol született. A család neve is kérdéses, ám azt sokan tudják, hogy Petőfi Petrovics Sándorként látta meg a napvilágot. Ám már a Petrovics név is magyarosításon esett át. Kovalovszky Miklós 1944-ben adta ki cikk formájában kutatásának eredményét. A szakember az Irodalomtörténet című szaklapban publikálta az írást, és ebben tér ki arra többek között, hogy a Petrovics névváltozat hogyan született.
Az úttörő munkában a szakember arról számol be, hogy a Felvidékről származó család eredeti neve Petrovicz, még Petőfi apja is hol Petrovicz-nak, hol pedig Petrovitz-nak írja a saját nevét. Ez tehát kimondva 'Petrovic' volt korábban. Csupán 1823-tól jelenik meg a Petrovics-Petrovits név. A változás eredetéről pedig azt írja az irodalomtörténész, hogy állítólag a kiskőrösi jegyzőnek tulajdonítható, aki ezt a "magyarosabb" alakot ajánlotta.
És ebből jött később az is, hogy a -vics végződés miatt gondolták azt a családról, hogy szerb származásúak.
Érdekesség az is, hogy a 19. századot megelőzően a nevek írott alakjával kevesebbet foglalkoztak, ezért is lehet az, hogy egyik helyen így, míg egy másik helyen már más formában jelenik meg a név. Elég lehet csak a Balassa-Balassi név vitájára gondolni. Majd csak a 19. században tiltják be királyi rendelettel a nevek önkényes írását, és ekkortól egy-egy név konstans formát kap írásban is.
A Petőfi név a harmincas évek végén fordul elő Petőfi Sándorral kapcsolatban először.
Olvass tovább...