Végig hazudtak Petőfi Sándor haláláról? Végre kiderült mi történhetett valójában a költővel az ominózus napon

Az egyik legnépszerűbb költőnk Petőfi Sándor rejtélyes halála a mai napig megosztja a közvéleményt. A hivatalos álláspont szerint Petőfi Sándor 1849. július 31-én esett el a segesvári csatában, mások azonban ezt vitatták, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halál halt. Sőt akadnak olyan konteók is, melyek szerint Petőfi nem is ekkor halt meg, hanem még hosszú évtizedekig életben volt, sőt családot is alapított.

A  Petőfi-kutatások néhány évvel ezelőtt kaptak új lendületet, mégpedig Szűcs Gábor Petőfi halála - Fehéregyháza, 1849. július 31. című kötete kapcsán. Az irodalmár ugyanis könyvében a költő sírjának lehetséges helyét is meghatározza.

Nem titkolt célom volt, hogy a Petőfi Sándor halálával kapcsolatos tévképzeteket eloszlassam. Sok olyan tudományosnak láttatott állítás kering még manapság is, amelyeket semmilyen forrás vagy más kézzel fogható bizonyíték nem igazol

- mondta Szűcs Gábor még 2011-ben könyve megjelenése után.

A kutató erre példaként a legismertebb, úgynevezett Ispánkút-elméletet említette, amely szerint a költőt vélhetően a Héjjasfalva felé vezető úton érte a halál. Itt egyébként a mai napig egy emlékmű is magasodik. Szűcs Gábor szerint a Petőfi Sándor halála körüli bizonytalanságnak számos oka van, ezek közül az egyik, hogy a költőn kívül még egy Petőfi nevű honvéd is részt vett a csatában. Ezzel magyarázható, miért látták egyszerre több helyen is.

Ehhez hozzátesz az is, hogy nem segítette a történtek megismerését, hogy az utókor nem kezelte helyén a tanúvallomásokat, bizonyos emberekét, például Heydte osztrák ezredes csaknem 80 évvel későbbi emlékezését túlbecsülték. Azonban másokéval, többek közt bizonyos Kurka Mihály 48-as honvédhuszár vallomásával egyáltalán nem foglalkoztak, pedig ahogy azt a szerző kiemelte, valószínűleg ő volt az, aki utoljára látta élve a költőt.

A kutató arról is beszélt, a honvédek maguk sem tudták, hogy Petőfi a táborban van-e, sőt valószínűleg azt sem, hogy néz ki a költő.

Verseit valószínűleg nem olvasták, ám valószínűleg hallottak már róla

- jegyezte meg a szerző, hozzátéve, hogy az "ellenség" ugyan körözést adott ki a személyleírással, de ennek általánosságain maga Petőfi is mosolygott.

Mindenki Petőfiből indult ki, nem pedig a csatából. Pedig ahhoz, hogy rekonstruálni tudjuk a történteket, tudni kell, hogyan zajlott le az ütközet, miként kerítették be az ulánus csapatok a települést, milyen volt az időjárás. Ezek alapján ki lehet zárni a hamis tanúvallomások többségét, amelyek csak torzítják az összképet

- hangsúlyozta Szűcs Gábor, aki szerint Magyarországnak egyetlen "nemzeti költője" van, az ő sírhelyét megtalálni az utókor kötelessége.

A kutató szerint a költőt valószínűleg egy hevenyészett tömegsírba temették akár több száz honvéddel együtt. Ezt pedig semmiképpen sem tekinthetjük nyughelynek. Petőfi Sándor holttestét ugyanakkor mint tudjuk azóta sem találták meg, ennyi év elteltével pedig erre egyre kevesebb esély lesz. 

Nemzeti költőnk halálának körülményeit így valószínűleg sosem fogják tudni teljes bizonyossággal rekonstruálni.

Forrás: Eduline