Újabb elkeseredett színész állt elő a Nemzetiből: nincs oka tovább hallgatni, így ért véget a karrierje a színházban

Napról napra újabb és újabb meghökkentő történetek derülnek ki a Nemzeti Színház működéséről, amióta ugyanis megtörtént Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó súlyos balesete, nem csillapodnak az indulatok. Most egy újabb színész tálalt ki az igazságról, az őt ért igazságtalan bánásmódról és arról, mindezt hogy élte meg.

A Bánk bán színésze, Farkas Dénes volt az első, aki bejelentette távozását a Nemzeti Színháztól, miután megtörtént a súlyos baleset tavaly novemberben. A színész meglepő és eddig nem ismert részleteke osztott meg Vidnyánszky Attiláról és a színházigazgató hozzáállásáról.

Farkas Dénes egy friss interjúban leplezte le a korábban nem halott részleteket. A színész még akkor kezdett el dolgozni a színházban, amikor Alföldi Róbert volt az igazgató, akivel nagyon szeretett együtt dolgozni, még annak ellenére is hogy számos darabban szerepelt és egyikben sem kapott főszerepet.

Csakhogy Alföldi aztán távozott, Farkas ekkor viszont még csak 24 éves volt, és nem mert kockáztatni, így inkább nem adta be a felmondását, maradt a társulatban. Az érkező Vidnyánszky ugyan Alföldivel ellentétben számos főszerepet adott neki, a színész mégsem érezte azt, hogy ugyanolyan gördülékenyen menne minden a színházban, mint Alföldi idején.

"Akkor hallottam először, hogy 'eljött a mi időnk', és hogy ideológia alapon döntött szerződtetésekről. Alföldi alatt ilyen nem volt, nem volt mi és ők, csak színházat csináltunk. Bár a darabok nagyon gyakran feszegettek kényes társadalmi kérdéseket, nekünk nem kellett semmilyen ideológiának megfelelni, sem a színpadon, sem máshol. Minden porcikájában Alföldi színháza volt a Nemzeti, ami adott egy egységes arculatot, bár egy kicsit háttérbe szoríthatott másokat, akár minket. Robinál szerencsések voltak a darabválasztások is, ami Vidnyánszkynak nem volt erőssége. Bár születtek jó előadások Attila alatt is, kiemelkedő alig. Szerintem. Ahogy a társulatépítés sem működött igazán. Egy-egy előadásra összekovácsolódtunk a csapattal, ami aztán gyorsan szertefoszlott, mert levették a repertoárról, hiszen nem volt rá néző."

Farkas azt is elárulta, hogy éveken át könyörögtek Vidnyánszkynak, hogy műsorra tűzzék a Rómeó és Júliát, ám az igazgató nem foglalkozott a kérésekkel, sőt a színész szerint még a nézői igényekkel sem. A színész interjújából arra is fény derült, hogy valójában egyáltalán nem keresnek jól, elmondása szerint ugyanis ha 100 évig dolgozna a Nemzetiben, maximum akkor tudna saját tulajdonú ingatlant vásárolni.

Vidnyánszky érkezése után, még az elején minden rendben ment, jó volt a hangulat, az igazgató is kedves volt és mindig nyitva volt az ajtaja, bármikor meg lehetett vele beszélni bármit. Aztán jött az SZFE-ügy és minden megváltozott – főként Farkas Dénes számára.

"Egy próbán, ahol számtalanszor szóba kerültek közéleti dolgok, egyszer számomra meghökkentő módon beszélt Vidnyánszky és környezete a melegekről és a cigányokról. Kértem, hogy ezt hagyják abba, nemcsak azért, mert utóbbi engem is érint, hiszen édesapám révén félig cigány vagyok, hanem mert egyszerűen nem méltó az ilyen beszéd egy ilyen intézményben. Egy régi barátom, Molnár Áron, noÁr is szóba jött, mondván, hogy mutassak legalább egy szerepet, amiben jó volt valaha. Említettem párat. Később elmondtam Áronnak a történteket, az volt a célom, hogy elkezdjenek egymással kommunikálni. Ő aztán ehelyett – a velem való egyeztetés nélkül – egy videóposztban reagált. Ezután elővettek a színházban, hogy miért beszélek a próbán történtekről bárkinek. Lassan elfogyott a bizalom, egyre kevesebben ebédeltek velem, egyre kisebb szerepeket kaptam."

_{Forrás: hvg}