Ókori kelta druidák nyomaira bukkantak a Dunakanyarban, varázslatos volt a terület Római Birodalom idejében

A kelták és druidák jelentős szerepet játszottak az ókori Magyarország, különösen a Dunakanyar területén. A Dunakanyar, mely magában foglalja a Duna menti településeket, mint például Verőce, Szob és Szentendre, gazdag történelmi és kulturális örökséggel bír, amely a kelták idejébe nyúlik vissza. A kelták, akik a Kr.e. 4. századtól kezdve telepedtek le itt, nemcsak földművelő és kézműves tevékenységükről, hanem vallási és spirituális gyakorlatukról is híresek voltak, melyeket a druidák vezettek.

A Dunakanyar területén számos kelta település és temető található, amelyek fontos információkat nyújtanak a kelták mindennapi életéről és halálkultuszáról. Verőcén és Szobon például kelta temetőket tártak fel, amelyek Kr.e. 2. századból származnak. Ezekben a temetőkben különböző temetkezési formákat figyeltek meg, beleértve az urnasíros és tetemsíros temetkezést is.

Az egyik jelentős lelet egy bronz ivóedény, a kantharosz, amely görög műhelyben készült és valószínűleg rablóhadjáratok során került a kelták birtokába. Ezenkívül a halottak sírjába helyezett tárgyak, mint például ékszerek és fegyverek, a kelták társadalmi státuszára és hitvilágára is rávilágítanak.

A druidák a kelta társadalom szellemi vezetői voltak, akik a vallási rítusokat és a jogi ügyeket is irányították. A druidák a természet erőivel és a szellemi világgal való kapcsolatuk révén nagy tiszteletnek örvendtek. Hitük szerint a halál csak egy újabb élet kezdetét jelentette, amit a temetkezési szokások is tükröznek. A holttestek elhamvasztása és az urnába helyezése mellett a druidák gyakran különleges tárgyakat, például kelta kürtöket, bronz edényeket és ékszereket helyeztek a sírokba, hogy segítsék a halottak túlvilági útját.

A Dunakanyarban felfedezett kelta leletek, mint például érmék, fegyverek és ékszerek, értékes információkat nyújtanak a kelták művészetéről és kereskedelmi kapcsolatairól. A tótfalusi drachma, egy kelta érme, Kr.e. 1. századból származik, és a kelták pénzverési technikáját mutatja be. A kelta nők jellegzetes ékszerei, mint a torques (nyakperec) és a gerezdes karperec, valamint a két szárnyas fibula (ruhadísz), szintén a kelta kultúra gazdagságát és esztétikai érzékét tükrözik.

A kelták jelenléte a Dunakanyarban nemcsak a régészeti leletekben és a történelmi feljegyzésekben maradt fenn, hanem a helyi hagyományokban és kulturális örökségben is. A kelta eredetű helynevek, a régészeti parkok és múzeumok kiállításai mind-mind hozzájárulnak a kelta kultúra megőrzéséhez és bemutatásához. Az eraviszkuszok, egy kelta törzs, amely a római hódítás idején élt ezen a területen, tovább gazdagította a helyi kultúrát, amint azt a római-kelta sírkövek és a temetkezési szokások is mutatják.

A kelták gazdag hagyományokkal és ünnepekkel rendelkeztek, amelyeket a druidák irányítottak. A szertartások és ünnepek központi elemei voltak a kelta hitvilágnak, amelyek közül néhány a mai napig fennmaradt a népi hagyományokban. Az évkör ünnepei, mint a Beltane, a Samhain, a Lughnasadh és az Imbolc, a természet ciklusait és az isteni erőkkel való kapcsolatot ünnepelték. Ezek az ünnepek nemcsak vallási, hanem közösségi események is voltak, amelyek erősítették a kelta közösségek összetartását.

Mély tisztelettel viseltettek a természet iránt, amit a druidák tanításai és szertartásai is tükröztek. A természet szellemei, a szent ligetek és a folyók mind-mind fontos szerepet játszottak a kelta hitvilágban. A kelták hite szerint minden természeti elemnek saját szelleme van, amelyeket tisztelni és védeni kell. Ez a természetközpontú világnézet ma is érezhető a Dunakanyar természeti örökségének megőrzésében és az ökoturizmus népszerűsítésében.

A kelták és druidák jelenléte az ókori Magyarországon, különösen a Dunakanyarban, mély nyomot hagyott a régió történelmében és kultúrájában. A régészeti leletek, a temetkezési szokások és a kelta hagyományok mind-mind hozzájárulnak ahhoz a gazdag örökséghez, amelyet a kelták hagytak hátra. A Dunakanyar történelmi és kulturális öröksége ma is él, és a helyi közösségek és látogatók számára is értékes betekintést nyújt az ókori kelta világba.

_{forrás: Dunakanyarkult}