A zsenik földjének nevezték külföldön Magyarországot, ezért származik ilyen sok éles elme magyar földről

Külföldön megfordulva magyarként általában az ízletes ételeinkkel, a nehéz nyelvünkkel, és Puskás Öcsivel azonosítják a magyarokat, de szorosan ott van a nyomukban a magyar Nobel-díjasok veretes névsora is.

Nyilván mi, magyarok is tudjuk, hogy számos olyan találmány fűződik honfitársaink nevéhez, melyek előrébb vitték a világot, mint ahogy azt is, hogy olyan is van közöttük, ami azóta a tömegpusztítás szinonimája lett.

Az elmúlt években ismét bővült a magyar Nobel-díjasok sora, így nem véletlen, hogy egy népszerű csatornán nemrég megjelent videóban feltették a kérdést: hogy lehet, hogy egy ilyen apró országból ennyi zseniális elme származik?

A kérdés jogos, még akkor is, ha tudjuk, a hangsúly a „származik” kifejezésen van, hiszen rengetegen külföldre emigrálva érték el sikereiket – természetesen megőrizve magyar identitásukat. De így is, a lakosságszámban sokkal nagyobb Németországgal összehasonlítva csaknem ugyanannyi neves és világhírű magyar kutatóval büszkélkedhetünk.

A videóban megemlítik az egykor kitűnő színvonalú magyar oktatást, valamint a kiemelkedő tanárokat, a kommentek között pedig ezt kiegészítve Klebelsberg Kuno neve is megjelent. Az egykori magyar belügyminiszter ugyanis szellemi nagyhatalommá kívánta tenni az országot, ami utólag nézve sikerült is neki.

Az már más kérdés, hogy manapság mi a helyzet az oktatás táján, ugyanebben a hozzászólásban kifejtették, hogy napjaink tanárai túlterheltek, kevés megbecsülést kapnak, végül pedig sokan közülük kiégnek.

A jelenlegi rendszerben is vannak nagyon tehetséges diákok és a nehézségek ellenére kiemelkedő tanárok, ám az már szomorúbb tény, hogy szinte kizárólag az általánosságban véve tehetséges gyerekekre koncentrálnak, akik pedig „csak” egyvalamiben jók, azok sok esetben nem tudnak kiteljesedni.