Lapozz vissza 442 évet a telefonod naptárjában, valami őrületes dolgot fogsz találni

Belegondoltál már abba, hogy a telefonod segítségével valósággal vissza, vagy éppen előre utazhatsz az időben? Jó, oké, nem fizikailag, de akkor is. Megnézheted például, hogy milyen napon születtek híres emberek, ennek alapján pedig egy csomó más információt is kideríthetsz.

Azonban valami nagyon furcsát is tapasztalhatsz, ha annyira belemerülsz a hónapok és évek pörgetésébe, hogy egyszer csak azon veszed észre magad, hogy már évszázadokat ugrottál vissza a naptárban.

Ehhez egészen 1582 októberéig kell visszamenned, amikor is feltűnhet, hogy október 4. után egyből 15. következik. De miért? Nem, ez nem egy hiba, és nem is egy unatkozó programozó műve, ismert oka van a naptár kiigazításának.

Ekkor vezették be ugyanis a nálunk is használatos Gergely-naptárat, amely a Julianus-naptárat váltotta fel. Habár hasonlítanak egymáshoz, és mindkettő 12 hónappal, valamint 28-31. napos hónapokkal variál, van egy fontos különbség. Méghozzá a szökőnapok.

A Juliánus-naptár ugyanis minden 4 évben hozzáadott egy napot a naptárhoz, míg a Gergely-naptár szökőévei akkor esedékesek, amikor az évszám maradék nélkül osztható néggyel, de nem osztható százzal, illetve ha az évszám osztható 400-zal. A Gergely-naptárban így minden 400 évre 97 szökőév jut.

Ez nagyon kis különbségnek tűnik, de a katolikus egyház számára igenis komoly tétje volt, mert beleszólt a húsvét időzítésébe. A Kr. u. 325-ben tartott niceai zsinat óta ugyanis a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első teliholdat követő első vasárnapon kellett tartani.

Az évszázadok során azonban a tavaszi napéjegyenlőség eltért ettől az időponttól. Mely a 16. századra már felborította a hagyományokat. Ennek megoldására XIII. Gergely pápa bevezette az új naptárat, októberben pedig emiatt 10 nap "elveszett".

Forrás: IFL Science