Saját családja szapult egy lányt a bőrszíne miatt, életveszélyes helyzetbe kergetnék, csak hogy nekik megfeleljen

Valamiért az a furcsa és egyébként teljesen nonszensz beidegződés él sokakban, hogy csak a napbarnított ember ér valamit. Nem véletlenül vannak a barnítókrémek, szoláriumok, és persze sokan inkább kockára teszik az egészségüket, csak megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak.

Pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákot okozhat, az extrém erős UV-sugárzás káros hatásai miatt. Arról nem is beszélve, hogy egyesek bőrtípusa gyakorlatilag alkalmatlan a tartós barnulásra, és fájdalmas leégés lesz a vége, ha sokáig tartózkodnak védelem nélkül a napon.

Hihetetlen bunkó beszólást kapott egy balatoni strand büféjében egy vendég, sokan teljesen kiakadtak rajta

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Hogy ezt egyesek képtelenek megérteni, jól mutatja egy a Threads-en megjelenő magyar lány posztja, aki elkeseredetten számolt be tapasztalatairól:

„A család engem is szapul a bőrszínem miatt. Minden egyes nyáron. »Menj már ki a levegőre, ki kéne menni a napra, hullafehér vagy«. Fun fact, hogy pontosan ugyanannyit vagyok kint, mint ők, sőt többet is, mert a teraszról dolgozom. De nem sikerül felfogni, hogy más a bőrtípusom”

– írta.

A legmeglepőbb – vagy talán annyira nem is –, hogy a válaszokban rengetegen írják, hogy megkapják ugyanezt másoktól, különböző beszólásokba burkolva, mint például: „Látom, te is a pincében napoztál.”

Ijesztő idegen szólított le egy lányt Kelenföldön, amit ezután tett, azzal a lehető legjobb döntést hozta

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Volt aki azt írta, hogy semmi kedve sem napszúrást kapni, sem melanómával kezelésre járni mások véleménye miatt, de olyan véleményt is olvasni, hogy a könnyen barnuló emberek közül sokan el sem tudják képzelni, hogy lehetséges, hogy másoknak nincs ilyen „szuperképességük”.

„Mindannyian olyan színűen vagyunk jól, amilyen bőrtípust kaptunk”

– írja egy hozzászóló, és valóban, ezt kellene elfogadni, és legfőképp nem azokat bántani, akiket amúgy a legjobban szeretni kellene.

Az egyik válaszadó pedig különösen sokkoló szavakkal reagált:

„Csak mondom, édesanyámat félévente kell bőrklinikára, onkológiára vinni a bőrrákos terület eltávolítását követően.”