Napokon belül már ez is kötelező lesz az autókban, egyre hosszabb a lista, de valóban olyan jó ez?

A modern autók manapság már fejlett biztonsági extrák garmadájával igyekeznek megvédeni a benne utazókat. A kamerák, radarok, asszisztensek, passzív és aktív rendszerek mellett persze szükség van a jó sofőrre is, ám az vitathatatlan, hogy az elmúlt években olyan mértékben javult az új autók biztonsága, mint korábban talán még soha.

A tesztek is egyre szigorúbbak, így a gyártók nem spórolhatnak ezeken az extrákon, ráadásul az Európai Unióban életbe lépő rendeletek nagyon komolyan veszik, hogy milyen autókat lehet forgalomba állítani a kontinensen.

Így például július 7-től kezdődően már csak olyan új járműveket lehet eladni, amikben benne van az AEB, azaz az automatikus vészfékrendszer. A technológia viszonylag régóta létezik, ám most jutott el odáig, hogy kvázi minden újautó-vásárló számára elérhető legyen. De valóban olyan biztonságos, mint ahogy azt állíják?

A KTI szerint korántsem, hiszen leginkább az alacsony sebességű ütközések kockázata esetén nyújt segítséget, holott a veszélyes balesetek főképp magasabb tempónál következhetnek be. Ugyan amerikai példa, ám az IIHS tesztjei alapján tízből kilenc vészfékrendszer megbukott a teszten, azaz nem sikerült megakadályoznia az ütközést. Persze már a sebesség csökkentése is jelentősen csökkentheti a fatális végkimenetelt, az egyértelmű, hogy még van mit fejleszteni a rendszeren.

Az aktív sebességszabályzást (ami gyakorlatilag lelassít gyorshajtás esetén) végül elvetették, helyette hang és fényjelzés figyelmeztet a sebességhatárok túllépésére.

Az autós fekete doboz bevezetését azonban egyelőre elhalasztották, várhatóan 2029-ben teszik kötelezővé. Az adatrögzítő lényege, hogy egy ütközés után kiolvashatóak legyenek a baleset körülményeire vonatkozó adatok. Így a sebesség, a fék működtetése, a lassulás értékei, a légzsákok működése – ezzel könnyebben kideríthető, hogy ki hibázott, miként reagált, vagy mennyire hajtott gyorsan az ütközés során.