Itt a magyarázat, miért nem találtak múmiákat a piramisokban

Az egykori egyiptomi birodalom a mai napig lenyűgözi az embereket: gigantikus építményei, rejtélyes kultuszai, és az ősidőkbe veszett titkai számtalan ember fantáziáját mozgatják meg.

Talán az egyik legérdekesebb és a legtöbb embert érdeklő dolog a piramisok rejtélye. A mai napig rengetegen találgatják, vajon miért és hogyan építhették őket. A legtöbb ember fejében úgy élnek a piramisok, mint temetkezési helyek, tele múmiákkal - ám ez a kép nem igaz, ugyanis a legtöbb piramisban gyakorlatilag egyáltalán nem találtak múmiákat - az alábbi videó is igyekszik ezt a problémát körüljárni.

Az ókori Egyiptomban a piramisok voltak az Óbirodalom királyainak legjellegzetesebb sírhelyei. Az olyan fáraók múmiáit, mint Dzsószer, Khafre és Menkaure, egy piramis alatti földalatti sírkamrában helyezték el. Kheopsz múmiáját azonban a Nagy Piramis belsejében, a királyi kamrában helyezték el, és nem a föld alatt, ahogy az szokás volt. Mielőtt a piramisokat feltalálták volna, az egyiptomi királyokat föld alatti kamrákban helyezték végső nyugalomra, a mastaba, egy lapos, lapos tetejű domb alatt.

A gízai piramisok jelentették az ókori Egyiptomban a piramisépítés csúcspontját - azok, amelyeket később építettek a késői Óbirodalom és a Középbirodalom fáraóinak nyughelyeként, kisebbek voltak. Mentuhotep II. sírját a Deir el-Bahriban lévő halotti templomával kombinálták, ami nem volt szokványos gyakorlat. Bár a komplexum ma már romokban hever, valószínűleg egy kis piramis állt benne, amely egy dupla teraszon nyugodott.

Az Újbirodalom királyait a Királyok Völgyében sziklába vájt sírokban helyezték örök nyugalomra. Ezeket a sírokat mélyen a völgy sziklájába vájták, gyakran külső szerkezet nélkül. Miután a Királyok Völgyét a 20. dinasztia idején elhagyták, a királyokat a Tanisz városának fő templomkertjében lévő egyszerű sírokban temették el. Későbbi királyi sírokat nem azonosítottak Egyiptomban.

forrás: Britannica