10 nyugtalanító kérdés a piramisokról, amelyeket évszázadok alatt sem tudtunk megválaszolni

A Föld különböző pontjain emelkedő piramisok rejtélyes és kissé félelmetes építmények. Valóban az elődeink készítették őket sok ezer évvel ezelőtt? Vagy idegen civilizációk nyomai, esetleg „jelzőkövei”, ahogyan néhányan feltételezik, és arra utalnak, hogy a földönkívüliek igényt tartanak a bolygónkra?

A The Travel című utazási oldal összeszedett a fantasztikus kőgúlákról 10 olyan rejtélyt, amelyek lényegében mind a mai napig megoldatlanok. Ezek közé tartozik például, hogy a perui piramisok – bár ez kevésbé ismert – nagyjából hasonló korúak, mint az egyiptomiak, sok közülük a Krisztus előtti 3. évezredben jött létre. Vajon mi történt a Földön abban az időszakban?

Továbbra is rejtély, hogyan épült Khufu fáraó híres nagy piramisa. Körülbelül 2,3 millió kőtömbből emelték, amelyek mindegyike 2,5–15 tonna tömegű, ráadásul rengeteget a több száz kilométerre lévő Asszuánból szállítottak Gízába. Hogyan?

Vajon mire szolgáltak a Nagy piramis titokzatos kamrái? Tényleg egy hatalmas erőmű lenne az építmény, amelyet különböző folyadékokkal, gázokkal kellett feltölteni, és energiát termelt? Erre szolgáltak távoli rokonaik, a mezopotámiai lépcsős zikkuratok is?

Az amerikai piramisok is hozzájuk mérhető léptékűek, a Mexikóban lévő cholulai építmény például a legnagyobb gúla egész Amerikában. Magasságban ugyan nem vetekszik a gízai testvérével, viszont 70–80 méterrel szélesebb annál. Mi vezethette az embereket arra, hogy ennyi energiát fordítsanak a létrehozására?

Döbbenetes felfedezés? Apró piramisokat találtak a gigantikus piramisok belsejében, a szakértők elmondták, miért építették így ezeket

Olvass tovább...

Szintén a mexikói Teotihuacan romvárosban van egy olyan piramis, amelynek a belsejében higanyból készült tavacska található. Ez akkoriban rendkívül ritka és értékes anyagnak számított – vajon hogyan jutottak hozzá az aztékok?

Egyiptom sincs egyedül Észak-Afrikában a piramisaival, hiszen Szudánban még az övékénél is több ilyen kőépítmény emelkedik, igaz, sokkal kisebbek az egyiptomi változatoknál. És valóban igaz lehet, hogy Boszniában is ősi piramisok emelkednek, vagy csak a természet kreált meglepően szabályos dombokat, hegyeket?

Végezetül: csoda lenne, ha az évezredes civilizációval rendelkező görögök nem emeltek volna piramisokat. Argolis négy különleges építménye ugyanazt a célt szolgálta volna, mint az egyiptomi változatok? És mi a helyzet a kambodzsai khmerek által épített piramissal, amely miatt még a csodálatos Angkort is elhagyták? Válasz egyelőre egyik kérdésre sincs.