Újra szólnak Jerikó kürtjei, puskaporos hordó a Közel-Kelet: a konfliktus az orosz-ukrán háborúnál is szörnyűbb következményekkel járhat

Az elmúlt két év Európában az orosz-ukrán háborúról szólt: rég nem látott nyílt katonai konfliktus tört ki a kontinensen, ami bár névlegesen Oroszország és Ukrajna között zajlik, a NATO Ukrajna melletti kiállásának köszönhetően gyakorlatilag egy Oroszország-kollektív Nyugat ellentétbe csapott át. A vörös vonal úgy tűnik, hogy a katonák küldése, ugyanis NATO-csapatok még nem érkeztek Ukrajnába - bár egyes európai vezetők részéről már meg lett fogalmazva erre való hajlandóság.

Az európai konfliktus mellett tavaly októberben egy másik földrajzi térségben, az állandó puskaporos hordók Közel-Keleten is  igencsak felizzottak az események. Tavaly október 7-én a Hamász radikális iszlamista szervezet (melynek múltjához érdekes adalék, hogy minden bizonnyal az izraeli titkosszolgálatnak is köze volt a létrehozásához, Jasszer Arafat akkori palesztin vezető  pozícióit akarták gyengíteni) megtámadta Izraelt - a máskor egyébként igen hatékony izraeli védelmi szolgálatok nem tudták előre jelezni a támadást, így felfegyverzett palesztinok izraeli civileket öltek meg, és hurcoltak el túszként.

Válaszcsapásként Izrael meglehetősen durva ellenakciókba kezdett, a Gázai-övezetet szinte a földdel tette egyenlővé - és minden jel arra utal, hogy a konfliktus átterjedni látszik a régió több országára is, aminek egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek.

Az izraeli hadsereg ugyanis livkidált egy magas rangú iráni vezetőt, Mohammad Reza Zahedit, méghozzá egy harmadik országban, Szíriában, annak fővárosában, Damaszkuszban, a helyi iráni nagykövetség épületében.

Bár Izrael nem ismerte el hivatalosan, hogy ő a felelős a támadásért, Irán egyértelművé tette, hogy Izraelt teszi felelőssé a csapásért, és a Pentagon rosszalló nyilatkozatai, miszerint Izrael nem tájékoztatta őket előre a csapásról, szintén nem azt erősítik, hogy Netanjahunak ne lenne köze az Zahedi likvidáláshoz.

Az elmúlt évtizedekben szinte már megszokhattuk, hogy a térségben sosincs béke, ám ez a mostani konfliktus különösen súlyosnak ígérkezik. Irán meglehetősen nagy állam (az amerikaik által a 2001 szeptember 11-e események után lerohant Iraknál mintegy kétszer nagyobb, lakosságra, és területre is), és kőkemény válaszlépéséket ígér - egészen konkrétan Izrael megtámadását lengették be, és igen mérvadó amerikai médiumok már tényként kezelik az iráni válaszcsapást.

Egymást követő három nagy három nagyon meghatározó újság, a Bloomberg, a New York Times és a Wall Street Journal is közölt cikket arról, hogy az iráni hadsereg napokon belül megtámadhatja Izraelt, amivel párhuzamosan már most amerikai katonai tanácsadók érkeztek a zsidó államba, és több európai ország is felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Izraelbe, sőt, Hollandia például bezáratta teheráni nagykövetségét is - rengeteg tehát az aggasztó előjel.

A mai nap során ráadásul valóban érték rakétacsapások Izrael területet, igaz, nem Irán részéről, hanem az elsősorban Libanonban tevékenykedő Hezbollah részéről - amiben egyébként szintén nem lehet kizárni Irán szerepét, hiszen a síita monarchia kiterjedt proxi-szervezet hálózattal rendelkezik az egyébként szunnita többségű közel-keleti arab államokban is.

Amennyiben Irán megtámadja Izraelt, az nem kérdés, hogy Amerika melyik oldalt választja - már többször egyértelművé tették, hogy minden áron megvédik Izraelt. Bár az amerikai hadsereg félelmetes erőt képvisel, Irán esetében hosszú évtizedek óta megy a pletyka, hogy rendelkeznek atomfegyverrel - hivatalosan még nem ismerték el, és az is elképzelhető, hogy csak úgynevezett "piszkos bombáik" vannak, de azok is szörnyű pusztítást képesek okozni. 

A nagy kérdőjel Oroszország szerepe - az ukrán konfliktusban Oroszország bizonyíthatóan használ iráni gyártású drónokat, amiket magas szintű iráni-orosz katonai kapcsolatok meglétére utalnak, miközben a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az izraeli lakosság igen jelentős része orosz ajkú, az egykori Szovjetunió területéről vándorolt ki. Az orosz vezetés egyelőre még nem kommentálta a fejleményeket, úgy tűnik, az ukrán konfliktus leköti őket - az ukrán lakosságban egyébként már megfogalmazódott a vélemény, hogy azt érzik, a világ közvéleménye a közel-keleti szituáció miatt már nem figyel Ukrajnára.

A többi arab állam szerepe szintén tisztázott: béke időben igen jó kapcsolatokat ápolnak az amerikaikkal, elég csak például a szaúdi-amerikai vegyesvállalatokra gondolni - de azt elég nehéz elképzelni, hogy egy esetleges iráni-amerikai (izraeli) konfliktus esetén az olajmonarchiák Amerikát és Izraelt támogassák egy muszlim országgal szemben. Ennek a fejleménynek az olajpiacra gyakorolt hatását lehetetlen megjósolni, de az talán csak a minimum következmény lenne, hogy az üzemanyag árak az égbe szöknének.

Amennyiben pedig Oroszország is Irán mellé állna izraeli támadás esetén, az már nyílt amerikai-orosz konfrontáció lenne, ami gyakorlatilag garantálja a harmadik világháborút - Kína szokásához híven továbbra is hallgat, szintén nem nyilatkozott az eseményekről, érdemes tehát követni a fejleményeket a világsajtóban, mert a következő napok eseményei döntően befolyásolhatják az egész világ sorsát.