Az iskolában rosszul tanították ezt a gyönyörű dolgot, pedig mindenhol körülvesz minket, mégis alig tudják, miről van szó

Biztosan sokan hallották már azt a kifejezést, hogy "aranymetszés". Sokaknak még talán abból is dereng valami, hogy ez egy arányszám, és az élet mennyi területén megjelenik, akár a természetben, akár a művészetben.

Az iskolában bizonyos, hogy mi is hallottunk róla, ám leginkább csak említés szintjén, gyakorlati példákat keveset hoznak rá - mi most ebben a cikkünkben szeretnénk demonstrálni, hogy mennyire időtálló, örök koncepcióról van szó, és hogy például mi módon tapasztalható a legegyszerűbb rádióslágerek esetében is.

Az aranymetszésnek, lévén egy arányt fejez ki, természetesen van matematikai definíciója is, amit a korrektség kedvéért másoljunk ide a Wikipediáról:

Két rész (a és b, a>b) az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz, ha az egész (a+b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a), ahogy a nagyobbik rész (a) a kisebbik részhez (b).

Természetesen algebrai jelekkel is meg van fogalmazva a matematika nyelvén: ha le akarnánk egyszerűsíteni, az arány egy irracionális szám, a görög nagy FI (Φ) betűvel jelölt, durván 1,618 jelöli - még egyszerűbben nagyjából 1/3 és 2/3 felosztásról beszélünk, ami tökéletesen átmenetnek tűnik a szimmetria és az asszimetria közt.

Színterápia – Randi vagy állásinterjú? Öltözködj a színek erejével!

Olvass tovább...

Ez a matematikai definíció, de mi értelme ennek a gyakorlatban? Az interneten számtalan példa található, mind a művészet, mind a természete világából - mi most nézzünk egyet egyet a divat, és a könnyűzene oldaláról.

A férfinadrág-divatot egy jó ideje a szűk szabású, pont a csípőn elhelyezkedő nadrágok uralják, ám ez nem volt mindig így. A '40-es, '50-es, és még egész későbbi időkig is a férfiak is inkább magas derekú, és jóval bővebb szárú nadrágot hordtak, ahogy például ez az '50-es évekből származó reklám, vagy a '40es években Laurence Olivier színészről (hölgytársa a képen Vivien Leigh) készült fényképen is látható:

Az ilyen nadrág a férfi testet az aranymetszéshez közelítő arányokra osztotta fel: a magasabb derék miatt eleve optikailag magasabbnak tűnik az azt hordó ember, ráadásul a felsőtest is hangsúlyosabbá válik ezáltal: ahogy a szobrász is posztamensre helyezi el a szobrot, itt is ez az arányosság emeli ki jobban a felsőtestet.

A zene területén pedig például itt van egy mostanában mindenhol hallott angolszász sláger, Alec Benjamin Let me down slowly című száma is. Popzenében gyakran alkalmazott kompozíciós technika, hogy az aranymetszési aránynak megfelelően a dal körülbelül 2/3-ánál történik "valami": vagy valamilyen dinamikai változás, vagy egy átvezető rész, vagy a katarzis eleje, de mindenképpen kiemelt pont, és ez ennél a dalnál is így van.

A 3 perces szépen csordogáló dal esetében 1:50 körül jön el a zenei átvezető rész, ami tökéletesen megfelel az aranymetszésnek. E két példa mellett mint már említettük, tényleg számtalan példa van az életből, aki érdekel, egy rövid internetes kereséssel rengeteg információt találhat róla.