A piramisokkal egyidős élőlényt fedeztek fel az amerikai sivatagban, majdnem ötezer éves a világ legrégebbi entitása

Egy olyan gyorsan változó világban, mint a miénk, nehéz elképzelni, hogy sok minden kiállja az idő próbáját. A fák azonban, úgy tűnik, nagyon is jól bírják (kivéve persze, ha folyamatosan kivágjuk őket) - és van olyan, amelyik már az ókori egyiptomiak óta megállja a helyét.

Ez a fa a Methuselah (Matuzsálem), egy fenyő, amely a bibliai alakról kapta a becenevét, aki állítólag 969 évig élt. Ez azonban semmi ehhez a fához képest, amely a feltételezések szerint legalább 4789 éves, ha nem idősebb, vagyis általában a világ legidősebb fájának tartják.

Methuselah valahol Kalifornia Sierra Nevada hegyvonulata és a nevadai határ között található, az Inyo Nemzeti Erdőben. Pontos helyét azonban titokban tartják, hogy ne kerüljön veszélybe, mert mint mondtuk, úgy tűnik, az embereknek sajnálatos szokásuk az öreg és ikonikus fák kivágása.

Segít, hogy a Methuselah védett, de a  sörtefenyők tulajdonságai miatt nem meglepő, hogy a legöregebb élő szervezetek közé tartoznak. A fák e csoportja úgynevezett extremofil, szélsőséges időjárású és száraz talajú régiókban él - ha Methuselah mindezzel megbirkózik, nem csoda, hogy ilyen sokáig fennmaradt, bár ez azt is jelenti, hogy rendkívül hosszú ideig tart a növekedése.

Ennek ellenére ezek a fák alkalmazkodtak a zord körülményekhez azáltal, hogy elágazó, sekély gyökerekkel rendelkeznek, hogy minél több vízhez jussanak. A kártevők inváziójával szemben is szilárd ellenálló képességgel rendelkeznek, szó szerint - a sörtéknek sűrű, gyantás felülete van, amelybe nagyon nehéz belekapaszkodni.

Amivel szemben a Methuselah szintén eléggé ellenállónak tűnik, az a "világ legöregebb fája" címért folyó verseny. Az évek során számos más versenyző is felbukkant, de a közelmúltban az egyik legközelebbi kihívó egy óriási ciprusfa volt, amelyet "Nagy Nagyapa" néven ismertek.

A Chile déli részén egy ősi erdőben találták meg, és egyes kutatók szerint a fa jóval több mint 5000 éves, ami azt jelenti, hogy nyugodtan elrabolhatja a címet Methusalemtől. Mások azonban vitatják, hogy miként becsülték meg a korát.

A fák korát általában úgy becsülik meg, hogy mintát vesznek a fa magjából, és elemzik az évgyűrűket. Jonathan Barichivich és Antonio Lara kutatók megpróbálták ezt megtenni a "Nagy Nagypapa"-val, de nem sikerült egészen középre jutniuk. Ehelyett statisztikai modellezést alkalmaztak más fákból vett minták felhasználásával, hogy megbecsüljék a kort.

Mivel ez ellentétes a bevett módszerekkel, úgy tűnik, hogy Methusalem egyelőre megtartja koronáját, ha kicsit bizonytalanabbul is, mint korábban.