Fizikusok szerint könnyen elképzelhető, hogy a Napunk egy önálló tudattal rendelkező élőlény

A tudat természete, kialakulásának módja és a fizikai világhoz való viszonya az emberiség gondolkodásának kezdete óta fontos filozófiai és tudományos vitatéma. Vajon az elme és a test elkülönül egymástól? Egyesek szerint igen, mások szerint nem, de egy harmadik tábor egy köztes és még radikálisabb elképzelést fogalmaz meg: az univerzumban mindennek van tudata, és ebbe a Nap is beletartozik.

A világegyetemnek ezt a vízióját pánpszichizmusnak nevezik. Azt az elképzelést, hogy a tudat a fizikai világból ered, fizikalizmusnak nevezik, bár továbbra is bizonytalanok vagyunk abban, hogy az állatok mitől tudatosak. Ehelyett az elme és az anyag két különálló entitásként való felfogását a dualista világkép foglalja magában. A pánpszichizmus a kettő közötti hídnak indul. A tudat azért keletkezik bennünk, mert a tudat mindenben jelen van.

Az ehhez hasonló elképzelések világszerte és évezredeken át a vallásokban és filozófiákban is megjelentek. A koncepció az utóbbi időben újjáéledt az analitikus filozófiában, és van egy különösen szokatlan írás, amely a Nap potenciális tudatosságát tárgyalja, és amelyet Rupert Sheldrake biológus írt, aki a morfikus rezonanciával kapcsolatos munkásságáról ismert - arról a hitről, hogy a hasonló organizmusok valamilyen módon telepatikusan összekapcsolódnak, és hogy a fajok kollektív emlékeket osztanak meg egymással.

A Journal of Consciousness Studies című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmányában Sheldrake a Nap és az összes többi csillag tudata mellett érvel. A biológus előadja, hogy "a tudatosság, a tudatosság vagy a tapasztalás a komplexitás számos szintjén jelen lehet az önszerveződő rendszerekben". Sheldrake azt állítja, hogy ez elmozdít bennünket a fizikalizmus azon aggodalmától, hogy a tudat hogyan keletkezett egy egyszerű rendszerből, és ehelyett a tudatot a csillagok, a naprendszerek, a galaxisok és az univerzum egészének tudatosságára helyezi.

"A tudatosságnak nem kell az agyakra korlátozódnia"

- mondta Sheldrake a Popular Mechanicsnak.

"Úgy tűnik, hogy az elme és a fizikai rendszerek közötti kapcsolat a ritmikus elektromágneses mezőkön keresztül jön létre, amelyek természetesen jelen vannak az agyunkban. A Napban és a Nap körül is jelen vannak, és ezek lehetnek a kapcsolódási pontok a szoláris elme és a Nap teste között".

Nos, a pánpszichizmust számos filozófiai és tudományos érv megkérdőjelezi, de a tanulmányban különösen az érdekelt minket, hogy milyen következményei lennének egy tudatos Napnak és a Tejútrendszert alkotó 100 milliárd másik tudatos csillagnak. Az egyik feltételezett következmény például az, hogy a csillagok úgy tudnak mozogni, hogy irányított sugárnyalábokat bocsátanak ki, amelyek oda helyezik őket, ahová akarják.

Sheldrake tanulmánya szerint egyesek szerint a csillagok nem a sötét anyag gravitációs hatása alatt mozognak, hanem a megfelelő pozícióba kormányozzák magukat. Mint mindig, a rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek. Bár csillagsugarak számos objektumban megtalálhatók, ezek soha nem jelentik azt, hogy a csillagok saját magukat hajtanák meg.

Az Európai Űrügynökség Gaia obszervatóriumának köszönhetően a Tejútrendszerről hihetetlen térkép is készült. Ez pedig nemcsak a közel kétmilliárd csillag helyzetét, hanem a mozgásukat is részletezi. Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy visszatekerjük a Tejútrendszer óráját, és megnézzük, hogyan mozogtak a csillagok évmilliárdok alatt.

Ha lennének olyan csillagmozgások, amelyeket nem a gravitáció törvényei irányítanak egy olyan univerzumban, ahol feltételezhetően sötét anyag létezik, nos, a tudósok bizonyára kiabálnának róla.

A tanulmányban az érvelés nagy része a Nap mágneses mezejére és annak összetett természetére épül. De ha valami még ennél is összetettebbet akarunk vizsgálni, akkor nézzük meg az Uránusz mágneses terét. A napdinamóval vagy a Föld magnetoszférájával ellentétben az Uránusz mágneses mezeje nem középen helyezkedik el, és naponta kinyílhat és bezáródhat, bukdácsolhat. Jelentősen összetettebb, mint a Nap, de talán a "Tudatos-e az Uránusz?" nem egészen ugyanúgy hangzik.

forrás: iFLScience