Hatalmas segítséget kapott Putyin, végezetes következményei lehetnek a NATO számára, ha nem száll ki a konfliktusból

Régen nem tapasztalt időket él egy ideje a világ: a második világháború befejezése után mintegy 80 évvel ismét bekerült a közbeszédbe egy újabb világháború lehetősége. A történet két éve kezdődött (de ha úgy tetszik, akkor 10 éve az ukrajnai Majdan-puccsal), mikor Oroszország "különleges katonai művelet"-et indított Ukrajna ellen, és Ukrajna nyugaton hirtelen a demokrácia védőbástyájává vált, a Nyugat igen jelentős katonai és pénzügyi támogatásával.

Bár az elején hallani lehetett olyan hangokat, miszerint Vlagyimir Putyin villámháborúra készül, gyorsan eldöntené a konfliktust - ám több mint két év távlatából most már kijelenthetjük, hogy ez nem a forgatókönyv nem valósult meg, a konfliktus még intenzívebb, mint a kezdeti időszakban.

A Nyugat (EU és USA) óriási mértékű támogatásokat küldtek Ukrajnának, aminek köszönhetően még mindig tartja magát Oroszország ellen, ám az utóbbi időkben egyre aggasztóbb hírek érkeznek ukrán oldalról, Oroszország mintha el kezdte volna felőrölni az ukrán védelmet.

A moszkvai terrortámadás szintén nem segített az ügyön: a több mint 130 halálos áldozattal járó Crocus City Hall elleni támadást bár az Iszlám Állam magára vállalta, és maga Vlagyimir Putyin is úgy nyilatkozott, hogy radikális iszlamisták követték el, az elfogott lövöldözőknél sokkal jobban érdekli őket a megbízók kiléte, és itt bizony még egyáltalán nem zárták ki a nyugati titkosszolgálatok érintettségét.

Oroszország és a Nyugat mellett már egy ideje intenzív felemelkedésben van és egyre inkább nagyhatalommá válik egy hatalmas ázsiai ország - természetesen Kínáról beszélünk. Kína nem meglepő módon nem állt be a demokráciaféltők táborába, és Ukrajnát sem támogatja - ám diplomatikus jellegükből adódóan Oroszország mögé sem álltak be nemzetközi fórumokon. 

A világ egy igen jelentős részét mindenféle termékkel ellátó állam visszafogott nyilatkozatokkal lavírozik a nemzetközi környezetben - és közben elég gyanús, hogy felfoghatatlan mennyiségű pénzt keres a különböző kereskedelmi lépéseivel az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatti megváltozott világgazdasági helyzetben (ezzel egyébként nem csak Kína van így - miután például a német-orosz kereskedelmi mérleg meglehetősen lecsökkent, közben például a német-kirgiz kereskedelmi kapcsolatok autóalkatrészek terén [nem elírás] egy laza 5500%-os növekedést mutattakk, kvázi tranzitországgá vált az orosz-német kereskedelemben Kirgizisztán, és például Ukrajna is kereskedik Oroszországgal a gázszállítás kapcsán, a háború ellenére is)

^forrás: GerilaFranciaország

Nos, legutóbbi nyilatkozatával viszont a kínai vezetés is előállt lapjaival, meglehetősen egyértelmű nyilatkozatot tett közzé a Kínai Védelme Minisztérium egyik reprezentánsa: amennyiben a NATO megtámadná Oroszországot, Kína kész beavatkozni - elég gyanús, hogy nem a NATO oldalán.

Egy ilyen lépés egyértelműen világháborúval járna (bár már maga a NATO Oroszország elleni támadása is), és az egyesített kínai-orosz hadigépezet feltehetőleg igen jelentős erőt képvisel - egyébként a NATO is, tehát valószínűleg a harmadik világháborúhoz képest a második a tündérmese kategóriájába kerülne.

forrás: TimesNowNews