Főhet Putyin feje: két új ország is beszállhat a háborúba, új front nyílhat Keleten

A frissen, mintegy 88%-al, szerényen újjáválasztott Vlagyimir Putyin orosz elnök még szinte meg sem ünnepelhette választási győzelmét, máris főhet a feje: akár még új front is nyílhat keleten.

Az egykor örmények lakta Hegyi-Karabah azeri megszállása óta jelentős változások kezdődtek Örményország külpolitikai irányultságában. Amíg korábban határozottan az oroszoktól várták biztonságuk garantálását, ebben a tekintetben tavaly szeptemberben végleg csalódniuk kellett, így most Jereván aktívan lépéseket tesz az elköteleződésének lazítása érdekében Moszkva felé, miközben Azerbajdzsán továbbra is inkább oroszbarát államnak mondható.

Ezzel egyidejűleg szembetűnő nyitás figyelhető meg a Nyugat felé: már az európai uniós tagság lehetősége is felmerült Jerevánban, és Franciaországgal jelentős katonai együttműködés alakul ki - az orosz kémfőnök nyilatkozata alapján Franciaország mintegy 2000 katonáját készíti fel az orosz-ukrán háborúba való beavatkozásra. Mindez mögött az a félelem húzódik meg, hogy Azerbajdzsán nemzetközi szinten is igényt tart az örmény területekre.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a múlt héten figyelmeztette a közvéleményt egy kedden közzétett videóüzenetben, hogy ha Azerbajdzsán nem adja vissza a négy azeri falut, melyeket az elmúlt három évtizedben Örményország ellenőrzése alatt tartott, akkor háború fenyegetheti Örményországot.

Az örmény kormányfő hétfőn az északi Tavus régió határterületén tartott lakossági tanácskozáson ismertette álláspontját. Ez a terület rendkívül stratégiailag fontos Örményország számára, mivel a főútvonal Jerevántól a georgiai határig érinti a területet, ahol több mint 30 éve lakatlan falvak találhatók.

Azerbajdzsán álláspontja szerint a területek visszaszolgáltatása, ideértve az örmények által körbezárt több kisebb enklávét is, alapvető feltétel a hegyi-karabahi konfliktus befejezését célzó békemegállapodás megkötéséhez.

Pasinján a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a videóban azt mondja, hogy ha nem sikerül megoldást találni a vitatott falvak ügyében, akkor "a hét végéig" háború törhet ki Azerbajdzsánnal.

Közben az orosz vezetés igyekszik növelni saját katonái számát, most pedig kidolgozták azt a törvényt is, ami alapján besorozhatják a jogerősen elítélt bűnözőket is a seregbe. A tényleges büntetés felfüggesztésére tett javaslatot az orosz parlament alsóháza harmadik, végleges olvasatában kedden szavazta meg. Az új törvénymódosítás lehetővé teszi a büncselekményért elítéltek számára, hogy katonai szolgálatra lépjenek a "speciális katonai műveletek" során, anélkül hogy a börtönbe kerülnének.

Pavel Krasenyinnyikov, a ház államépítési és jogalkotási bizottságának elnöke elmondta a sajtónak, hogy a tavaly elfogadott jogszabály lehetővé teszi a bűnösök számára, hogy szerződjenek a fegyveres erőkhöz, és garanciákat biztosít nekik. A rendszer bevált, ezért azt tervezik, hogy kiterjesztik a kisebb és közepes súlyú bűncselekmények elkövetőire is.

Amennyiben a gyanúsítottak szerződnek, az ügyüket felfüggesztik, és a korábbi büntetésüket próbaidőre változtatják. A katonai egységek parancsnoksága fogja ellenőrizni magaviseletüket. Ha a szerződéskötést követően újabb bűncselekményt követnek el, a bíróság a korábbi büntetéseket is figyelembe veszi.

A szerződéses katonák számára további mentesség lehetőségét is megállapítják, amennyiben kitüntetésben részesülnek, vagy bizonyos esetekben, amikor a katonai szolgálatból való elbocsátás megtörténik, a vonatkozó szövetségi törvényeknek megfelelően.

Pár kivétel azért akad, nem minden típusú bűncselekményt elkövetők előtt áll nyitva ez a lehetőség: azok, akik  közbiztonság, az alkotmányos rend és az állam biztonsága ellen, vagy kiskorúak szexuális sérthetetlensége ellen követtek el bűncselekményeket, azok számára nem él ez az opció.