Így néz ki Putyin választási győzelmi bulija: az ukránok brutális támadástól rettegnek, az Európa Tanács elnöke háborúzni hív

A hétvégén választások voltak Oroszországban: míg nálunk a műveletet egy nap alatt sikerül lebonyolítani, addig a hatalmas országban (és a külképviseleteken) három napig tart a "demokrácia ünnepe" - túl meglepő eredmény azért nem született, Vlagyimir Putyin jobb esélyekkel indul, mint a Ferencváros az NB1-es bajnoki címért, szerény 88%-os győzelemmel kezdte meg az újabb elnöki ciklusát.

Sok kétség nem fért a végeredményhez, és bár pár helyen egy-két incidens tarkította a választásokat, nagy volumenű fennakadások nem voltak, az eredményből talán jogos  a következtetés, hogy az orosz társadalom a háború ("különleges katonai művelet") folytatása mellett áll - ha úgy tetszik, az orosz társadalom felhatalmazta Putyint a munkájának a folytatására.

Túl nagy ünneplésre ilyen helyzetben nincs idő - a voltaképpen az egész nyugati tömb ellen folytatott háború bizonyára ad elég "programot" az orosz vezetésnek.

A nyugati tömbhöz ráadásul úgy tűnik, hogy már az olyan hagyományosan semlegesnek mondható országok is csatlakoznak, mint például Svájc, ahonnan a hónap elején olyan hírek jöttek, hogy hajlandóak lennének átadni Ukrajna számára a bankjaikban lefoglalt orosz vagyont, ami tulajdonképpen elég egyértelmű állásfoglalás.

Putyin az újabb választási győzelemmel a háta mögött most a hírek szerint durva támadásra készül - az mindenesetre jelzésértékű, ha maga az ukrán vezetés ad ki aggódó nyilatkozatokat.

A közösségi médiába feltöltött legújabb felvételek szerint jelentősen megerősítették az ukrán erők védelmi vonalait Odessza és Mikolajiv körzetében, óvva azokat a lehetőségtől, hogy az orosz haderő újabb támadásokat intézzen ellenük a következő hónapokban, és megkísérelje elfoglalni a Fekete-tenger teljes partszakaszát.

Az őszi 2022-es invázió kezdetén az orosz hadsereg megpróbálta elfoglalni a Fekete-tenger teljes partvonalát, azonban az offenzíva Mikolajiv térségében kifulladt. Odesszáig soha nem jutottak el, míg Herson csak 2022 őszén adta meg magát.

Az új felvételek tanúsága szerint Ukrajna komolyan erősíti Odessza és Mikolajiv térségét, mivel attól tartanak, hogy újabb orosz támadások fenyegetik a városokat. Bunkerek épülnek, földsáncokat húznak, és farkasfogakat helyeznek el a területen.

Odessza Ukrajna nemzetközi kereskedelmi és hadászati szempontból is kulcsfontosságú, mivel az itt található kikötő elfoglalása lényegében elvágná az országot a Fekete-tengertől az orosz erők által. Emellett egy Moldova elleni háború támogatásához is megnyithatna egy összekötő folyosót.

Egyre több nyugati és ukrán médium számol be arról, hogy az orosz haderő átfogó támadásra készül a nyáron, és ennek célpontja lehet a stratégiai fontosságú Odessza mellett Szumi, Csernyihiv és Harkiv térsége is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi nyilatkozatában nyíltan beszélt arról, hogy pufferzónát kíván létrehozni az orosz határ mentén - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihailo Podoljak úgy véli, hogy ez egy olyan jel, amely arra utal, hogy a helyzet fokozódik, komolyabb fokra kapcsol az orosz háborús gépezet. Odessza város a háború előtt így nézett ki, hívták a Fekete-tenger gyöngyének is:

Mindeközben Európa sem hagyta szó nélkül a fejleményeket: a papírforma szerű választási eredményt nem kommentálták (egy-két gúnyos gratulációt leszámítva), a háború eszkalálódásnak hírére Charles Michel, az Európai Tanács elnöke írt hosszú véleménycikket, amiben nyíltan kifejti, hogy Európának fel kell készülnie  a háborúra, többek között a hadigazdaságra való átállással - ilyen véleményeket hallhatunk a háború kezdete óta, miszerint Putyin "nem áll meg" Ukrajnában egy esetleges győzelem esetén (bár orosz részről még nem igazán érdekezett ilyen fenyegetés), hanem ha Európa nem reagál megfelelően az ukrajnai helyzetre, akkor Oroszország akár Európát is megtámadhatja.

Az ukrajnai konfliktus kezdeti napjaival kezdi a beszámolóját, majd rámutat, hogy Oroszország terjeszkedése nem fog megállni Ukrajnában, hanem más országokat is veszélyeztet. Michel szerint Moldova, Grúzia, valamint kaukázusi, balkáni és afrikai országok is ki vannak téve a kockázatnak.  

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozza, hogy most jött el az idő arra, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért, és ne számítson mások segítségére. Európának fel kell készülnie a védelemre és át kell térnie a háborús gazdálkodásra. Azt javasolja, hogy erősítsék meg a fegyveres erőket, és növeljék Ukrajna támogatását is.

Az elnök büszke az eddigi eredményekre, például arra, hogy Európa tervezi évi 2 millió tüzérségi lőszer gyártását 2025 végére, azonban szerinte ez még mindig kevés. Michel arra ösztönöz, hogy a tagállamok pörgessék fel a hadiipart és duplázzák meg az európai fegyvergyáraktól való beszerzéseket 2030-ig. Finanszírozási lehetőségként említi a kötvénykibocsátásokat és az Európai Befektetési Bankot is.

Végül hangsúlyozza, hogy ehhez az új kihíváshoz erős vezetésre van szükség, és fel kell egyesíteni az embereket, vállalatokat és kormányokat a kontinens biztonságának és védelmének új szellemisége érdekében - az ókori latin mondás szellemében (Si vis pacem, para bellum - Ha békét akarsz, készülj a háborúra).