Áneveztek egy magyar falut, végzetes hibát követtek el.

Magyarország történelme meglehetősen hányattatott volt, és ez különösen igaz a 20. századra, amikor korábban még sosem tapasztalt mértékben fordult fel a kontinens lakóinak élete. mindössze 45 év alatt élt meg Európa két világháborút, aminek messzemenő következményei lettek az országok életében.

Magyarország a tengelyhatalmak oldalán harcolva a vesztes oldalon állt a világháborúban - a vesztes háború következménye volt a szovjet megszállás, és a 45 év kommunizmus.

A bolsevizmusba való átmenet nem volt zökkenőmentes: bár az háborúban megtépázott ország rendkívül rossz állapotban volt, a kommunisták teljes és nyílt hatalomátvétele több évbe telt.

Az új rendszer természetesen rengeteg új intézkedést hozott: a "múltat végképp eltörölni" lenini-elv értelmében például rengeteg mindent neveztek át - olyan dolgokat, amiknek ideológiai megalapozottsága nem fért bele a szocialista rendszerbe.

Amerika volt a náci Németország legnagyobb szövetségese, a cáfolhatatlan bizonyítékok teljesen új színben tüntetik fel a II. világháborút

Olvass tovább...

Apró szépséghiba, hogy a kommunista propagandisztikus célokért történő átnevezések bizony rengetegszer szakmailag hiányosak voltak, és sok esetben teljesen értelmetlenek is.

Az 1945 és 1948 közötti időszakot a "népi demokrácia" időszakának szokták nevezni - kormánykoalíció irányította országot, bár az itt állomásozó szovjet csapatok miatt döntő súllyal a kommunisták akarata érvényesült már ekkor is.

Az egyik legelső állami intézkedés a háború után a Magyarországon lakó németség kitelepítése volt, amitől több előnyt is remélhettek a vezetők: egyrészt a kitelepített németek házait oda lehetett adni föld nélkül maradt vagy külföldről idetelepített magyaroknak, és a szövetséges országok előtt igyekeztek a magyar háborús szerepvállalást a "volksbundista németekre" fogni.

Az egyik ilyen, jelentős számú német lakossal bíró település a Sopron melletti Harka község volt, aminek átnevezésről az 1949-ben koncepciós perben kivégzett külügyminiszter, Rajk (születési nevén: Reich) László döntött.

Harka község nevét Rajk László utasítására Magyarfalvára változtatták meg - ám a látszólagos magyarítási kísérlet tudatlanságból (vagy talán tudatos rosszindulatúságból) fakadóan teljes tévedés volt, ugyanis Harka község neve nagyszámú német lakosa ellenére is egy ősmagyar tisztségből, a horkából eredt, míg a Magyarfalva egy mesterségesen konstruált név - ugyan sok "-falva" végződésű település van hazánkban, ám ezek szinte kizárólag családnevekből erednek.

Külön érdekes, hogy a település melletti út, a Harkai út elnevezése megmaradt - sok korabeli anekdota van, amiben gyerekek kérdezték, hogy ha Harkai út van, akkor vajon merre van Harka, mire a szülők felvilágosították a gyereket, hogy egykor Magyarfalvát hívták így.