Még a piramisoknál is régebbi, rejtélyes települést találtak a Nílus-deltában, sok mindent megmagyarázhat a felfedezés

Az ókori Egyiptom nem csak a fáraókról és a piramisokról szól, bármennyire is lenyűgözőek. Sok dolog létezett azelőtt, hogy a dinasztiák idejét Menész király (vagy talán Narmer) meghirdette volna Kr. e. 3100 körül, de a régészeti bizonyítékok hiányának köszönhetően sok mindent rejtély övez erről az időszakról.

Egy új felfedezés tehát némi fényt vethet a dolgokra. Az egyiptomi régiségügyi minisztérium bejelentette, hogy egy expedíció felfedezte egy neolitikus falu maradványait Tell el-Samarában, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra: a Kr. e. 5000 év körülire datált település 2500 évvel megelőzi a híres gízai piramisok keletkezését.

A Frederick Geo vezető régész által vezetett közös francia-egyiptomi ásatási csoport közleményében kifejtette, hogy ez az egyik legrégebbi ismert falu a Nílus-deltában. Kétségtelenül nyomokat tartalmaz majd arra vonatkozóan, hogyan éltek a predinasztikus egyiptomiak, mit imádhattak, milyen kultúrát alakítottak ki, és hogyan tértek át az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető életmódról a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatra.

Úgy tűnik, hogy a 2015 óta gondosan vizsgált lelőhelyen kőszerszámok, kerámiák és több tároló siló található, amelyekben állati csontok és növényi maradványok találhatók. Ez megerősíti, hogy már 7000 évvel ezelőtt is stabil, jelentős méretű közösségek léteztek a delta vizes élőhelyein.

Dr. Nadia Khedr, a Földközi-tenger partvidékén található egyiptomi, görög és római régiségekért felelős minisztériumi tisztviselő újságíróknak elmondta, hogy az esőre alapozott ültetvények abban az időben a predinasztikus egyiptomiak számára lehetővé tehették a nagyszabású öntözéses gazdálkodás beindítását.

"A feltárt biológiai anyag elemzése világosabb képet fog nyújtani számunkra a deltában letelepedett első közösségekről, valamint az egyiptomi mezőgazdaság és földművelés eredetéről"

- mondta.

A Nílus deltája volt a bölcső, ahol Egyiptom uralkodó családjai létrejöttek. Menész király az ókori Egyiptom fővárosát a Fehér Falak nevű helyen, a későbbi Memphiszben alapította, közvetlenül a delta tetején. Ebből a városból hatalmas civilizáció nőtt ki, amelynek történeteit az akkor még új hieroglifikus szövegek rögzítették.

A piramisok, amelyek az ókori Egyiptom-rajongók célpontjai, csak az Óbirodalom korában, Kr. e. 2686-tól kezdve jelentek meg, de ez az új helyszín is emlékeztet minket arra, hogy az emberek már jóval korábban is éltek a térségben. Valójában a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a Nílus-völgyet már Kr. e. 300 000 évvel ezelőtt is lakott volt, alapvető kőszerszámokat és kezdetleges emberi kulturális gyakorlatokat, például temetkezéseket tártak fel.

Az állandó települések csak a Kr. e. 7000-ben kezdődő neolitikumban jelentek meg először. Egy sor jelentős és egyre gyorsuló kulturális és társadalmi változás révén Kr. e. 3100 körül megszületett a fáraók uralta Egyiptom -  és ez az időszak egészen VII. Kleopátra Kr. e. 30-ban bekövetkezett haláláig tartott.

^{forrás: iFL}