Arcon locsolták egy korsó sörrel a budapesti kocsmában, majd meg akarták verni: baráti fogadás mérgesedett el a kétes hírű ivóban

Csanád egy átlagos hétvégét tervezett a haverjaival, ami végül nem a legjobban sült el és kicsin múlt, hogy senkinek nem lett komolyabb baja a társaságból:

Helló Kedves Olvasók! Nem tudom mennyire lehet érdekes a sztorim, lehet azt gondoljátok hogy csak valami hülyegyerek vagánykodott az éjszakában, de ott és akkor mikor benne voltunk tényleg nagyon para volt az egész. Én 19 vagyok, még két haverom volt velem, egyikük 20, másik 21 éves. Egyikünknek sincs barátnője és gondoltuk, hogy aznap este ismerkedünk kicsit. Szóval alapoztunk, fogyott a sör és benéztünk pár jól bejáratott helyre is, a belvárosban. Elég flegma csajokkal találkoztunk, nem igen tudtunk ismerkedni, szóval lenéztünk az egyik kedvenc törzshelyünkre és ki is szúrtunk egy társaságot, ahol elég sok lány volt. Volt ott egy nagyon helyes is és fogadtunk, hogy nem merem leszólítani. Kicsit szemezgettünk, én ittam még két felest, aztán odamentem hozzá. Beszédbe elegyedtünk, de akkor valaki hátulról meglökött:

Hagyd békén a csajt kisfiú. - és elém állt egy nálam jóval nagyobb, de nem sokkal idősebb srác.

Nem voltam már szomjas, szóval visszaszóltam neki: majd a hölgy eldönti kivel szeretne beszélgetni, te ogre.

A barátaim erre értek oda és láttam, hogy a vér is meghűlt az ereikben. Próbáltak elhúzni onnan, de bennem már dolgozott a tesztoszteron és ahogy láttam a nagydarab tagbaszakadt srácban is, mert felkapta a korsót az asztalról és az arcomba öntötte az egész tartalmát.

Valószínűleg nem jól döntöttem, de viszonoztam a gesztust és én is arcon locsoltam. Fél szemmel rásandítottam a kiszemeltemre és úgy láttam, hogy tetszik neki ez a dolog, bátornak és férfiasnak tartja, szóval nem akartam hagyni magam. Így visszanézve elég esélytelen küzdelem lett volna, de időközben megjelent egy másik társaság is, akiknek szintén a nagydarab mamlasszal volt bajuk és ők is beszálltak a balhéba. Nagyon hamar nagyon hangos üvöltözés kerekedett. Vélhetően a helyen megszokták már ezt a vehemenciát, mert a kiszolgáló személyzet közül senki fel se kapta a fejét a kocsmai vitára. Amikor elkezdték egymást lökdösni és az egyik srác már el is esett, akkor kaptam észbe, hogy ebbe nagyon nem szeretnék benne lenni és gyorsan megkérdeztem a lányt, hogy folytatjuk-e máshol az estét. Nem hiszitek el mit mondott:

Bocsi, de nem, van barátom.

Na most nem tudom, hogy a nagydarab volt-e az, vagy más a brigádból, vagy ott se volt, vagy csak lekoptatott, de mondhatta volna az elején, mielőtt hősködök egy sort a figyelméért. A haverjaim nagyon mérgesek voltak, hogy így elcsesztem egy csaj miatt a baráti iszogatást, de szerencsére jó humorú srác vagyok, hamar megolvadt a jég és csapattuk tovább a városban. Végül egyikünknek sem jutott csaj, de egyelőre nem tudjuk, hogy a törzshelyünknek tekintett kocsmába a történtek után visszamenjünk-e valamikor. Előtte nem láttuk ott a srácokat, lehet egyszeri alkalom volt, hogy lenéztek. Másnap haverok mesélték, akik később értek oda, hogy baromi nagy üvöltözés volt még mindig, késő este is, szóval jó, hogy leléptünk.

Valószínűleg az alkohol meg a kiscsaj el vette az eszem, de Budapest császárának éreztem magam ott amikor visszaszóltam, viszont visszagondolva az esetre nagyon cikinek és kellemetlennek tartom, nem kellett volna beleállnom egy ilyen méltatlan helyzetbe. Remélem, hogy soha többé nem ismétlődik meg.