Megalázták a méregdrága Andrássy úti ruhaboltban: százezreket hagyott volna ott, de így vásárlás nélkül sétált ki

Nagyon nagyon el vagyok keseredve. Sokat dolgoztam azon, hogy egy bizonyos életszínvonalon éljek és ehhez rengeteg áldozatot kellett hoznom. Elismert, a szakmájában sikeres nő vagyok, aki igen magas rangú emberekkel tárgyal. Igyekszem adni magamra, a legjobb parfümöt használom, a márkás ruhák és cipők pedig szinte munkahelyi előírásnak számítanak. 

És mindezek mellett igen, kövér vagyok. Szépíthetném ilyen-olyan szavakkal, de nem teszem, mert ez az igazság. 

XL-XXL méret között mozgok, de általában azért találok magamra olyan ruhát, ami megfelel. Mint írtam, muszáj exkluzív megjelenést prezentálnom, így az Andrássy úti boltokban szoktam vásárolni.

Bicskanyitogató kioktatást kapott a városligeti játszótéren, köpni-nyelni nem tudott a letámadott édesanya

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Most is így tettem, egy nagy meetingre készültem és szerettem volna egy szettet vásárolni magamnak erre az alkalomra. Be is mentem egy olyan ruhaboltba, ahol már többször is szabad szemmel jól látható összeget hagytam ott, és most is ez volt a tervem. Új eladó volt, fiatal, csinos huszonéves. Bomba alak, és ahogyan hallottam a boltban lévő vevőkkel beszélni, három nyelvet is profin szót értett. Én nézelődtem és mivel munkaköri kötelessége, oda is jött megkérdezni, hogy segíthet-e valamiben.

Ekkor kezdődött az egész kálvária.

Őrjöngő nyugdíjas zaklatta a fiatalokat egy budapesti buszon, többen inkább leszálltak

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Jó napot kívánok, miben segíthetek? Mit keres? - kérdezte tőlem.

Ránéztem és már válaszoltam volna, de szinte sütött a tekintetéből az undor.

Egy business szettet keresek egy tárgyalásra. - feleltem tettetett magabiztossággal.

Ühüm. - Felelte. Értem. nem vagyok benne biztos, hogy tartunk ruhát az ön méretében.

Tudtam, hogy tartanak, hiszen mint mondtam, többször vásároltam ott. Kerestem a szavakat, de nem találtam, viszont a hirtelen beálló csendet a fiatal hölgy töltötte ki az alábbi kedves szavakkal:

"Én nem igyekeznék ennyire ilyen adottságokkal."

Nem tudtam megszólalni. Megköszöntem a véleményét, majd kijöttem. Végül egy másik boltban vásároltam, de annyira rossz kedvem volt és annyira rányomta a bélyegét az önbizalmamra ez az egész, hogy a tárgyaláson nem tudtam a legjobb formámat nyújtani. Senkivel sem szabadna így beszélni.