Hazavittem a pasimat, aki már régről ismerte a nővéremet: a találkozás első percétől megaláztak, hatalmas üvöltözés lett a látogatás vége

Julianna megismert egy férfit, akivel mindenben klappoltak, így elérkezettnek látta az időt, hogy hazavigye a férfit. A bemutatásnál azonban elszabadult a pokol. Most az ő történetét olvashatjátok:

Nálam nem létezik pechesebb ember a szerelemben. Amennyi gyökér pasi van a világon, azt én mind kifogtam. Aztán jött Marci. Mindenben szöges ellentéte volt az addigi srácoknak. Udvarias volt, figyelmes, remekül és nagyon gyorsan egymásra hangolódtunk. Beszéltünk a múltunkról, az exekről, nagyon nyíltan kommunikáltunk mindenről. Ő sem volt szerencsés a szerelemben, egy komolyabb kapcsolatát említette meg, aminek a távolság vetett véget. Erasmus-szal voltak külföldön és amíg neki haza kellett jönnie családi okokból, a lány még kint maradt egy évet. Végül békében váltak el, nem működött a távkapcsolat. De biztosított róla, hogy már túl van rajta és csak engem szeret. Nekem nem nagyon van ilyen férfi az életemben, 23 éves vagyok, de még nem volt komoly kapcsolatom.

Mivel tényleg minden remekül alakult, így meghívtam őt egy családi ebédre, ahol be szerettem volna mutatni a szüleimnek, az öcsémnek és a nővéremnek. Ő örömmel elfogadta  meghívást, otthon is örültek neki, szóval sínen volt minden. Elérkezett a látogatás napja, nagyon izgatottak voltunk mindketten. Vittünk bort, csokit, virágot. Édesanyám nyitott ajtót, majdnem szegény Marci nyakába ugrott, apám is kezet fogott vele és megölelgette, öcsém szintúgy. A nővérem jelezte, hogy csak később tud érkezni. Már ebédeltünk, amikor megjött. Az előszobából kért szabadkozva elnézést, majd beért az étkezőbe és leejtette az összes csomagját. 

Marci? - ez... ez... ezt nem hiszem el. Mennyi? 3 éve?  Ez... én nem is tudom. Had öleljelek meg.

Marci azonnal felugrott és odament megölelni. Ő volt nővérem exbarátja, akivel a távolság miatt kellett szakítaniuk. Innentől mintha ott sem lettem volna. Végig egymással beszélgettek, nevettek, kuncogtak, nosztalgiáztak. Mintha csak 5 perc telt volna el az utolsó találkozás óta, nagyon gyorsan egymásra hangolódtak. Soha ennyire megalázó helyzetben nem volt részem. Szinte kapálóztam a pasim figyelméért, de csak a testvéremmel volt elfoglalva.

A család többi tagja is érezte, hogy kínos a helyzet, ugyanakkor nagyon meghatónak találták ezt az újbóli egymásra találást. Egyszer csak nem bírtam tovább és kifakadtam:

Marci, mégis mi a fenét csinálsz? Velem jöttél ide, az én pasim vagy, te meg végig a nővéremmel foglalkozol.

A nővérem erre kiakadt, hogy mégis mit képzelek róla és mivel vádolom, hatalmas vita kerekedett az egészből. Én elindultam, otthagytam őket, mondtam, hogy akkor legyenek boldogok. Otthon vártam Marcot, hátha utánam jön, vagy ír valamit, de másnapig nem jelentkezett. Akkor pedig azt írta, hogy egy kis időt szeretne, hogy átgondolja, ami köztünk van, mert ezt az arcomat, amit tegnap mutattam még nem ismeri. És nem tetszik neki. Teljesen kétségbe vagyok esve, a családi vita elmérgesedett és most velük is haragba vagyok és lehet, hogy elvesztettem az egyetlen pasit, akivel eddig azt éreztem, hogy működhet. De hibáztam? Szerintem udvariatlanok voltak és nekem van igazam.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.