Magyarok alapították Ukrajna fővárosát, Kijevet? Érdekes dolgokról mesélnek a krónikák

Talán a történelemben még sohasem volt annyira a fókuszban Ukrajna, mint amióta két évvel ezelőtt kitört az orosz-ukrán háború. Vlagyimir Putyin Tucker Carlsonnak adott hosszú interjújában igen komoly időt szánt Kelet-Európa középkori történelmének felvázolására - mi magyarok azonban kimaradtunk belőle, pedig elképzelhető, hogy Kijev alapításában Álmos vezérnek igen komoly szerepe volt.

Anélkül, hogy átmennénk krónikásba, röviden nézzük meg Kijev (ami ma Ukrajna fővárosa) és a Kijevi Rusz történelmét és jelentőségét. A város mélyen gyökerezik az orosz történelemben és kultúrában, számukra Kijev sok tekintetben a szláv identitás és a keresztény hit bölcsőjének számít.

A Kijevi Rusz Kelet-Európa legelső szervezett állama volt, hatalma csúcsán uralta szinte az egész térséget és meghatározó hatalomként volt jelen a tágabb környezete politikájában.

Eltitkolták a magyarok elől? Az iskolában sosem hallhattál történelmünk brutális eseményeiről, a mágus-perekről

Olvass tovább...

Azt tudjuk, hogy a birodalom soknemzetiségű volt, de akörül már jóval több a kérdőjel, hogy kik alapították. A térség nagy átjáróház volt: különböző nomád népek, vikingek (a varégokat tekintik legtöbben alapítóknak) - és bizonyos krónikák alapján magyarok is.

A magyarok feltételezett fontosságát csupán két forrásból származtatják, beleértve a homályos múlt kevés írott emlékét, valamint a jóval későbbi, kijevi Nesztor-krónikát.

Ebben az ősi krónikában Álmos (vagy Olymin néven) vezetésével állítólag a magyarok a Belaja-folyó vidékétől Kijev városáig terjeszkedtek, megadóztatták a szláv településeket, és akár a Kijevet megvédő "hungárusokat" is behódoltatták. Ennek eredményeként nem meglepő, hogy a kijevi közeli hegyek közül az egyiket Ugorszkoje-nak, azaz "magyarnak" hívják, hiszen ezen a területen állt Álmos (Oroszul: Olom) vezér rezidenciája.

Egy másik forrás sokkal konkrétabb. A híres orosz történész, Vernadsky krónikája a 840-es évekről beszélve említi, hogy „Kijevet elfoglalták a kazárok és a magyarok. A magyarok vezére, Álmos (Olom) Kijev vezetőjévé válik.

Minden kétséget kizáró, kristálytiszta bizonyítéknak azért nem mernénk nevezni, de az bizonyos, hogy Álmos vezér kijevi jelenléte után még több száz évig élénk kapcsolatok folytak a két udvar között.