Rejtélyes sírhely tátong a Városliget szívében, ez a különc alak nyugszik minden idők legrövidebb sírfelirata alatt

A Városligetben az „Olvasó nők” és a Közlekedési múzeum közötti részén, ami napig egy titokzatos sírkő áll, melyen csak egy szó olvasható, a FUIT. A sírkő eredete kapcsán számos teória keringett már az elmúlt évtizedekben és nagyon sokáig nem is tudták megfejteni, hogy kié is lehet a síremlék, illetve, hogy mit jelenthet a rávésett kifejezés.

Az ötvenes években még úgy tudták az emberek, hogy egy szerelmi csalódás öngyilkosának maradványait őrzi az egyszerű síremlék, ám azt nem sejtették, hogy egy magyar főúr vagy esetleg egy elkeseredett költő nyughelye lehet a sírkő. A valóság azonban mint nemrégiben kiderült sokkal profánabb volt.

A sír lakója ugyanis a toporczi születésű, Horváth Jakab nevű pesti ügyvéd, aki a leírások szerint egy bölcselkedésre hajlandó, kissé különcz, de egyébként tekintélyes és köztiszteletben álló pesti polgár volt.

Horváth Jakab 1806-ban hunyt el és végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városának azzal a kikötéssel, hogy a Városliget, akkor „Ökördűlő”, majd „Battyány erdő” néven ismert terület belsejében temesse el, és sírhelyét „Fuit” feliratú sírkővel jelölje meg. A sírhelyet Zitterbach Mátyás falazta ki téglával, a sírkövet pedig Okenfusz János készítette.

A ma is meglevő jegyzékek szerint a sírhelyet téglával falazták ki, a kőművesmester 190 forintot kapott munkájáért. 

De mit is lehet tudni pontosan a titokzatos sírhely tulajdonosáról?

Horváth Jakabról azt lehet tudni, hogy ügyvédként jó életet tudott magának biztosítani, irodájában pedig harmincan dolgoztak. Az ügyvéd vagyonos ember volt, de megvetette a földi jókat és házasodásra sem adta a fejét. Ezek helyett inkább minden idejét a könyvtárában töltötte, a környezete pedig igencsak különcnek tartotta ezek miatt. 

Halála után minden vagyonát jótékony célokra hagyta, egyetlen kérése Pest város tanácsához szólt, sírhelye ügyében. Egy csöndes kertben szeretett volna örök nyugalomra lelni, a szerény vagy filozofikus Fuit feliratú sírkő alatt. A tanács így a zuglói Hermina-kápolna környékén keresett neki parcellát, ami akkor a kívánságának megfelelően egy eldugott, mocsaras, nádas terület volt. 

Arany János verset is írt a sírkőről

Arany János omnibuszon gyakran utazott együtt a Ligetbe Deák Ferenccel. Ének a pesti Ligetről című, 1877-es költeményében pedig színes leírását adja a Városligetnek, melynek zárósoraiban pedig a sírkövet is megemlítette:

El is megyek tán nem sokára,
Hírnév, dicsőség nem maraszt,
Tudom, mit ér fagyos sugára,
Itt is megtanultam azt.
Nyerd bár világi életedben
Ég és föld minden koszorúit:
Neved csak az, mit e ligetben
Egy sírkő rád olvas: Fuit.

Ezek után már csak egy kérdés van: mit jelent a FUIT szó?

A sírhelyet először 1928-ban javították és faragott kőkeretet állítottak a sírkő elé. Időközben a város terjeszkedett, és a kieső mocsaras elhagyatott helyből kialakult a Városliget. A hatvanas években ismét felújították Évtizedeken keresztül azonban még a Liget gondozói sem tudták, hogy a sírkőhöz sírbolt is tartozik, ezt még 1955-ben cserjeültetés közben fedezték fel.

1995-ben a Herminamező Polgári köre, jelesül Antal Sándor kőfaragó mester elhatározta, hogy a követ felújítja. Azt is elhatározták, hogy ha lehet a megújult sírkövet, a sírboltra teszik vissza.

Hosszas kutatómunka kezdődött Buza Péter vezetésével, mert a korábbi leírások nem határozták meg a sír helyét. Modern technikai eszközöket is igénybe véve 1995. augusztus 30.-án megtalálták. Az elhunyt kettős koporsóban feküdt korabeli ruházatban. A sírhely tetejét vasalt betonréteggel lezárták és föléje az eredeti sírkő mintájára faragott sírkövet helyeztek. A sírhely köré kovácsolt vas kerítést került.

A sírkövön pedig ugyanúgy megmaradt a fuit szó, ami egészen egyszerűen csak annyit jelent: volt. 

Forrás: Dívány / kozterkep.hu