A ház borából kértem fröccsöt, végül 21 ezer forintot fizettem két italért: a pultos szemrebbenés nélkül vert át és tette zsebre a pénzt

Tihamér azt sem akarta hagyni, hogy felvezető bekezdést írjak, nehogy bárkit puhítsak és elfogult legyek, szóval belevág:

Szaisztok (így, nem elírás)! Nos, lehet csak én vagyok ilyen nagy szakállas bamba "viking", de most szörnyen megjártam a legutolsó budapesti látogatásomnál. Éppen felevett a fene Pestre, vagy le, vagy én már nem tudom ott fent hogyan mondják, de odakerültem, na. Találkoztam is egy étterembár tulajdonosának a feleségének a fószerével (Budapest, mi?), aki ajánlott is rögtön egy helyet, mivelhogy kamionos (beszállító) vagyok. Na de mihez? Mire? Kiknek? Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztak és azonnal mentünk bulizni. Idegen városban mindig kicsit félek, de most kivételesen  igazi macsónak éreztem magam.

Nem titok, hogy idegenvezetőként is tevékenykedek, de ebből még nem volt soha semmilyen probléma sehol, nem futottam össze elégedetlen ügyfelekkel.

Betértünk egy sportbárba, tévé a falon, szurkolás, jó hangulat, minden adva volt egy szuper estéhez. Én úgy döntöttem nem iszom sokat, két nappal később fuvarom volt, így nem is volt nehéz ellenállnom a kísértésnek. Két fröccsöt ittam, közben ment a focimeccs, a kevés alkohol ellenére remekül éreztem magam. Tulajdonképpen fel sem tűnt, hogy mit kértem, de visszaemlékezve ezek a szavak hagyták el a szám:

A ház borából kérek 3:2 arányban fröccsöt.

Végül fizetni indultunk, osztottuk a számlát. Mikor hozzám ért a sor, akkor a pincér ridegen annyit közölt: 21 ezer forint. Én meghökkentem. Budapesten a ház borából készült fröccs nem kéne hogy több legyen 2000 ft/darabnál és már sokat mondok. Azonban pincérünk elmosolyodott és közölte:

Uram, ez nem átverés. Ha megnézte volna az itallapot, akkor látná, hogy a ház bora egy 2020as érlelésű édes bor, melynek decije annyi, amennyit kiszámoltunk.

Megnéztem és tényleg. Ott volt az itallapon. Teljesen kiakadtam: veszekedni kezdtem vele, mire lecsitított:

Uram, egyszer már találkoztunk, itt hagyott nekem egy csapat elégedetlen turistát, akik elkövették szintén ezt a hibát, mint Ön és nem volt hajlandó tisztázni a konfliktust. Talán majd most megjegyzi.

Ekkor beugrott, hogy nem először voltam ott és valóban volt vitám már a hellyel és a vendégeimmel is, de akkor arra hivatkoztam, hogy az étlapra minden fel van írva figyelni kellett volna, de a pincéreket is puhítottam, hogy ne számolják el azt a tételt. Nem olyan régen történt ez, egészen gyorsan dolgozik a karma. Ettől még baromi ideges vagyok és szerintem nem volt jogos, hogy ezt meglépte velem a pincér. A ház bora egyezményes hívószó arra, hogy hó vége van, a legolcsóbbat kérem. Akit ezt nem tudja, ne menjen vendéglátózni. Nincs igazam?