Kinéztem az ablakon és megláttam a barátnőmet a főnöke kocsijában: örökre a szemembe égett a gusztustalan látvány

Roland barátnője egy új állást kapott, aminek nagyon örült a szerelmes férfi. Arra azonban, hogy nem csak a fizetés miatt jár be a barátnője, álmában sem számított. Az összetört szívű fiú most elmeséli a világnak, hogyan törték össze a szívét:

Három éve vagyunk együtt a barátnőmmel. Az utóbbi időben eléggé maga alatt volt, sokáig nem talált állást. Okos, proaktív, tehetséges lány, én is értetlenül álltam azelőtt, hogy mégis miért nem veszik fel egy helyre sem. Így különösen megörültünk, amikor behívták egy állásinterjúra, sőt mi több, az interjú végén ajánlottak is neki egy pozíciót, amit természetesen örömmel elfogadott. Madarat lehetett volna vele fogatni és én is boldog voltam. Nehéz volt megszokni, hogy sokat van az irodában, de nem akartam önző lenni, gondoltam majd kialakul az új rendszer.

[[cikk1]]

A kapcsolatunk jó volt, nem vitáztunk, szinte mindenben egyetértettünk, lehetséges, hogy ezt unta meg. Nem vagyok a legizgalmasabb fickó, de szeretet és stabilitást adtam neki. Egy idő után észrevettem, hogy üzeneteket vált a főnökével. Nem vagyok gyanakvó típus, de nem tagadom: most belenéztem a telefonjába. És nem tetszett amit láttam. Bár még határon belül mozgott a párbeszéd, de egyértelműen volt egy flörtölős beütése. Innentől tudatosan figyeltem és több apró jelet is észrevettem: mindig nagyon csinosan ment dolgozni, sőt mi több, most tűnt fel, hogy szinte az egész ruhatárát lecserélte.

Mikor a munkahelyéről kérdeztem, akkor kínosan ügyelt rá, hogy a főnöke ne kerüljön szóba, mindenki másról pedig rengeteg mesélt. Egyik nap hazajött és azt mondta, hogy egy céges rendezvény miatt vidékre kell mennie és ottalvós a dolog. Felajánlottam hogy elkísérem, természetesen önköltségen, amit zavartan de határozottan visszautasított.

[[cikk2]]

Nem tehettem mást, bezárni nem tudom, de életem legpokolibb hétvégéjét éltem át. Elképzeltem mit csinálnak és egyre jobban beférkőzött a gondolataimba, hogy a barátnőm hűtlen hozzám. Soha nem értettem a megcsalást, hiszen ha egy kapcsolat jó és működik, akkor nincs szükség harmadik félre. Ha pedig nem működik, akkor ilyen esetben akármennyire is fájdalmas, de a szakítás a jó megoldás. Egész hétvégén kerestem, írtam, hívtam, alig reagált bármire. Annyit megírt, hogy mikor ér haza. Eldöntöttem, hogy leültetem beszélgetni, de végül erre nem volt szükség. Épp az ablaknál álltam, mikor egy kocsi állt meg a ház előtt és láttam a barátnőmet, amint csókkal búcsúzik egy férfitól.

Egyértelmű volt a lebukás, de egy esélyt még akartam neki adni. Feljött, megölelt és mesélni kezdett. Én félbeszakítottam és elmondtam mit láttam. Megsemmisülve nézte a padlót. Mivel én béreltem az albérletet, nem mellesleg pedig mérges is voltam, megkértem, hogy pakoljon össze még aznap költözzön el. Sírva fakadt és próbált kibékíteni, de nem tudtam már rá ugyanúgy nézni. Elmentem a lakásból, hogy nyugodtan pakolhasson és megkértem, hogy este már ne legyen ott. Ennek nagyjából három hete. Egyszer felmentem a Facebook oldalára és láttam, hogy három hete (még aznap amikor elköltözött) kitette, hogy kapcsolatban van, nyilván kitaláljátok, hogy kivel. Igen, a főnökével. A képeken boldognak nézett ki, de én azóta sem értem mi történt. Miért akart békülni ha már aznap máshoz rohant? Mit rontottam el? Rettenetesen hiányzik, de tudom, hogy esély sincs a békülésre.

[[cikk3]]

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.