A barátnőim leültettek és mondtak valamit a pasimról: most nem tudom eldönteni, hogy őket ejtsem vagy a páromat

Panni (22) fiatal kora ellenére valami egészen zűrös szituba keveredett és a legszörnyűbb az, hogy senki sem hibás. Most azonban fogalma sincs, hogyan kellene döntenie, mi ilyenkor a teendő:

 

Sziasztok! Először is, szégyellem, hogy ország-világ előtt kiteregetem a gondjaimat, de a családomnak nem merem elmesélni, a barátnőim pedig érintettek az ügyben és jelenleg amúgy sem állunk szóba egymással. Szóval, az történt, hogy én is használtam azt a népszerű társkereső alkalmazást és az utamba került Boti, aki 25 éves, szupersármos, szuperszexi, informatikus, jó kiállású, jól keres, van autója, lakása és még egy kis nyaralója is. Szóval főnyeremény. Nekem nem az anyagiak számítanak, de ha később családtervezésre adjuk a fejünket, akkor azért nem árt, ha esetleg nem pucér fenékkel vágunk neki a dolgoknak.

Boti nem sokat mesélt arról, hogy mi volt korábban, azt mondta, hogy volt egy kalandor időszaka, de már megkomolyodott és az igazit keresi. Ennek nagyon megörültem, ahogy annak is, hogy úgy nézett ki, hogy az a komolyabb, akit keres, én vagyok. Eltelt már egy hónap, mióta randizgattunk és babonából ekkor láttam elérkezettnek az időt, hogy összehívjam a három legjobb barátnőmet és elmondjam nekik, hogy úgy néz ki, van valakim.

El is jöttek mindannyian és egy fél óra csevegés után előálltam a farbával, bedobtam az asztalra a srác képét a telefonom és mondtam, hogy legközelebbi alkalommal szeretném őt bemutatni (Boti ekkora már belement hogy megismerje a barátnőimet). Az asztaltársaságunkra döbbent csend telepedett. Ezután az egyik lány zavartan körbenézett és azt mondta:

Hát... én... én... én nem szeretnék vele találkozni.

Értetlenül néztem rá, mégis mi baja lehet Botival?

Mire a másik barátnőm is dadogva szólalt meg:

Én sem. Én... basszus. Én sem.

Egyre furcsább volt a szitu és a harmadik barátnőm törte meg a csendet, de ő már határozottabban:

Én sem.

Csak pillogtam rájuk csendbe, körbe körbe, ők is egymásra, majd egyenként elkezdtek mesélni. Boti mindegyikükkel kavart. Mint elmondták, ő egy igazi rosszfiú és amikor forrósodott a talaj, szóval kapcsolat volt kilátásban, akkor mindig meglépett. Nagyjából egy hónapig tartott velük a viszonya, körülbelül, ahol most mi is járhattunk vele az ismerkedést tekintve. Mintha leforráztak volna. Az információ, ami öt perc leforgása alatt megváltoztatta az életemet, szorongatóan ült a mellkasomra.

Könnyek szöktek a szemembe és felálltam. Mindegyik barátnőm felpattant de én csak rájuk kiabáltam, hogy hagyjanak és elrohantam. Azóta sem nekik, sem Botinak nem veszem fel a telefont, pedig mindegyikük nagyon aktívan keres. Hogyan történhetett meg ilyen? A szerelmem és a legjobb barátnőim és mindegyiküket egyszerre veszítem el?

Szerintetek mit kellene tennem? Mit lehet ilyenkor mondani, tenni? Se a barátnőimet, sem a pasimat nem bírom látni, annyira undorodom az egész szituációtól, közben meg egyikük sem tett semmi rosszat. Megőrülök.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.