A barátnőim leültettek és mondtak valamit a pasimról: most nem tudom eldönteni, hogy őket ejtsem vagy a páromat
Olvass tovább...
Azt még talán ki tudta volna magyarázni, hogy mit csinál ott, de amit az autóban láttam az mindennél egyértelműbb volt.
Olvasónk levelét változtatás nélkül közöljük:
Sziasztok kedves Promotions.hu olvasók! A nálatok olvasott pikáns, érdekes, sokszor kiborító sztorikat mindig nagy érdeklődéssel olvasom, gondoltam megosztom én is a velem 3 éve történt esetet.
Jelenleg 43 éves vagyok, irodai munkát végzek (a COVID óta sokat dolgozok otthonról is), meglehetősen jól keresek: volt férjemmel egy közös fiúnk van, aki 21 éves, külföldön, Portugáliában jár egyetemre. A volt férjemmel 15 évig voltunk házasok: kapcsolatunk a COVID okozta lezárások idején szűnt meg, ekkor bukott le előttem a férjem a másik énjével.
Olvass tovább...
A házasságunknak tulajdonképpen egy jó ideje meghatározott forgatókönyve volt: rutin reggelek, csendes vacsorák. A férjem szereti a szabályokat, a megszokottat. Én is, de néha úgy érzem, vágyom az újra, és emiatt a szenvedély sem olyan fokú, mint régebben volt. Azt mondják, a házasság munka - talán igazuk van, de én még mindig keresem a varázst a hétköznapokban.
A férjemnek már a vírus-időszak előtt jelentősen megszaporodott a munkája, és mikor beütött az őrület, egy fokkal talán még intenzívebbre kapcsoltak (olyan iparágban dolgozik, ami különösen érintett volt a vírus által). Körülbelül 3-4 hónapja voltunk otthon, amikor elhívták egy egyhetes üzleti útra egy európai országba, egy konferenciára.
Olvass tovább...
Én bár különösebben nem örültem annak, hogy egyedül maradok otthon, tudomásul vettem, és meg is értettem az utazását. Bár volt otthon minden, az egyik nap úgy döntöttem, hogy már csak a kimozdulás miatt is elugrom legalább az élelmiszerboltba, és ha már elindultam, megszokottól eltérő, messzebbi helyre indultam el - és a parkolóban felfedeztem férjem autóját. Szokatlan volt itt látni, főleg, hogy éppen üzleti úton kellett volna lennie.
Olvass tovább...
A döbbenettől először nem is igazán fogtam fel mit látok, majd miután közelebb mentem, még durvább látvány fogadott: a hátsó ülésen egy gyerek ülés volt egy belehímzett névvel: az exbarátnője vezetéknevét ismertem fel. Akkor abban a pillanatban hazamentem, de biztos voltam benne, hogy a házasságunk a lebukás után nem fog folytatódni: megvártam, míg hazajön az "üzleti útról", majd mindent elmondtam neki, amit megtudtam.
A válási procedúra fájdalmas és hosszas volt, de képtelen lettem volna folytatni a házasságot. Ezután életem legnehezebb szakasza következett, de szerencsére ma már kezdem újra élvezni az életet - sosem szabad feladni az újrakezdést.